Friss hús – vadonatúj magyar rövidfilmek

  • 2013. március 21.

Snoblesse

Filmszemlepótló kisfilmszemle.
Dési András György & Móray Gábor: Valaki vacsorára


Dési András György & Móray Gábor: Valaki vacsorára

Technikai okok (nincs film) miatt a Filmszemle idén elmaradt, de mint oly sokszor a magyar film aszályos éveiben, ezúttal is a kisfilmesek azok, akik mentik a helyzetet; a Daazo.com – European Short Film Centre minifesztiválján több mint húsz vadonatúj kisfilm adhat okot az óvatos derűlátásra. A kétnapos fesztiválon látható először például A 639. baba szerzőpárosának új dobása, a Valaki vacsorára, melyben Znamenák István és Nyitrai Illés kezdenek egy kis lakótelepi macska-egér játékba, ám hogy melyikük a macska és melyikük az egér, azt vétek lenne elspoilerezni. Persze ahány friss hús, annyi történet; van, aki egy tiltott szerelemről, s van, aki egy Budapesten közlekedő kanapéról készített kisfilmet, míg másokból egy GPS búgó női hangja, a stopposok látszólag örök magánya vagy éppenséggel Tarr Sándor egyik írása hozta ki a kisfilmest.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.