A rögvaló abszurditásából farigcsált heti rendszerességgel álmeséket Parti Nagy Lajos az Élet és Irodalom Páratlan oldalán. Ezekből aztán könyv is lett, nem is egy - két kötetben fért csak el a temérdek álmese.
Az első kötetről (teljes recenzió itt) ezt írtuk „Parti Nagy Lajos egészséges művész. Művészetének egyik alapvető gesztusa a nevetés tisztító viharába vetett hit, hogy hozzá nem illő pátosszal szóljak. Új könyvében az Orbán-szisztéma alapító mítoszait rántja le a sárba, de – és ez a könyv egyik legmeghökkentőbb tapasztalata – ez nem mocskolja be a mítoszok hordozóit; a röhögés katartikus, azaz megtisztító hatású. Orbán and Co. nem lesznek szebb, nemesebb emberek és politikusok, de – emberek lesznek a mesékben.”
A magyar mesék, köszönik, a színpadon is jól érzik magukat, Parti Nagy Lajos mondja őket, miközben Dés László egy szoprán szaxofonnal valahol a közelben improvizál.
