Garaczi László-est a Müpában

  • 2012. május 6.

Snoblesse

A lemúrirodalom leghíresebb művelője Veiszer Alinda vendége.


Fotó: Simonyi Balázs

A szerző, aki szóra bírta a benne lakozó lemúrt, akinek Szendrő Józseftől és Allen Ginsbergtől is volt autogramja (miként azt 7 kérdésünkre adott 7 válaszában megvallotta), aki 12 évet várt a harmadik lemúrkötet megjelenésével, és akit gyakran mondanak a kortárs irodalom legizgalmasabb alakjának, szóval Garaczi László ezúttal a Müpában látható-hallható a kortárs íróknak fenntartott Literárium című sorozatban. Aki kérdez: Veiszer Alinda. Aki énekel és aláfest: Palya Bea. Aki vendégeket hív: maga a szerző.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.