Gazpacho, szex, Almodóvar

  • 2014. március 3.

Snoblesse

Dermedési pont – Rába Roland rendezése a Thália Színházban.
false

„Elsősorban Pedro Almodóvar nőalakjai inspirálnak, mert nagyon szélsőségesek: egyszerre tragikusak és megigézőek, fájdalmasak és kiszolgáltatottak. Jó lenne egy ilyen történetet színházi formában, magyar nőkkel megvalósítani. Olyat, hogy röhögés közben a gyomra is összeszoruljon az embernek.” Rába Roland nem is hagyta másra a megvalósítást, rendezőként maga fogott bele a K.V. Társulattal, hogy megvalósítsa a keserédes pesti pedrót, egy nagyon mai, nagyon pesti, nagyon nőkről szóló, nagyon almodóvari színekkel kikevert dramédiát. A Dermedési pont főszereplői Stefi, Klaudia, Berta és egy magyar konyha, mely szinte minden szögből úgy fest, mint egy forgalmas, női zsivajtól hangos átjáróház.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.