Jövedelmező állás az Inkubátorházban

  • 2013. március 25.

Snoblesse

Megkent hivatalnokok és ajtónálló gárdisták – Osztrovszkij találkozása a magyar rögvalóval.


„A megkent hivatalnokok és a közülük kitörni képtelen fiatalember százötven évvel ezelőtti történetét a magyar valóság keretezi: a jelenből indulunk egy kenőpénzes videóval, és a mába is érünk vissza. Az előadás végén a színházterem ajtajában gárdisták búcsúztatnak minket” – írta kritikusunk dicsérő kritikájában (a teljes szöveg itt) a maga idejében még betiltott, ám mára már engedélyezett Osztrovszkij-darab, a Jövedelmező állás TÁP Színház által elkövetett feldolgozásáról. A jelenre erősen reflektáló, a korrupció megannyi formáját felvillantó előadás rendezője Vajdai Vilmos, a szükséges aktualizálásokat Fekete Ádám végezte el, a zenei aláfestést pedig a Puszi Együttes. A pozitív perspektívát nem kínáló produkció szereplői: Kovács Krisztián, Gergely Katalin, Lázár Kati, Hegedűs D. Géza, Stork Natasa, Thuróczy Szabolcs, Szabó Simon, Gera Marina, Schönberger Ádám, Fekete Ádám, Mózes Balázs, Sebő Ferenc és Horváth Kálmán.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.