Utoljára tavaly februárban járt nálunk – szintén a Technokunst sorozat keretében – Jamie Roberts, alias Blawan, aki az évtized elején még ígéretes bass music/garage producerként kezdett (a Hessle Audiónál kiadott bravúros Fram E.P.-vel), ám hamarosan átváltott jó kis savas technóra, majd idővel a még ennél is kíméletlenebb vonalra. Szólómunkásságával párhuzamosan összefogott a többnyire Pariah-ként ismert Arthur Cayzerrel, aki szintén a dubstep/posztdubstep zenéktől jutott el a technóig – Karenn néven készített közös munkáik duzzadnak a brutális energiától, ráadásul laptopok és Ableton helyett kopott, nyúzott szintetizátorokkal és régi analóg dobgépekkel dolgoznak (budapesti fellépésükön ez külön élményforrás: tanúi lehetünk egy igazi, laptopok nélküli, mesteri live-actnek).
Karennék zenéjét nehéz behatárolni (tombolni rá egyszerűbb lesz): a technóhoz a szigorú négynegyedes ritmika mellett ugyanaz a kitörési vágy köti, ami annak idején Detroit pionírjait is hajtotta. Ám legalább ennyire megtalálható benne az ősacid pszichedéliája, a bass music energiája, az ipari zene szándékolt ridegsége és a metál kíméletlen, felszabadító ösztönössége (remek ízelítőt kínál zenéikből a Work The Long Nights kiadónak készített dupla EP, a Sheworks 004).
Hazai oldalról természetesen Isu és Dork (Technokunst) fognak lemezezni.
