Karenn az A38-on

  • 2014. április 16.

Snoblesse

Két brit, akik dühös-fémes technóval büntetnek.
false

Utoljára tavaly februárban járt nálunk – szintén a Technokunst sorozat keretében – Jamie Roberts, alias Blawan, aki az évtized elején még ígéretes bass music/garage producerként kezdett (a Hessle Audiónál kiadott bravúros Fram E.P.-vel), ám hamarosan átváltott jó kis savas technóra, majd idővel a még ennél is kíméletlenebb vonalra. Szólómunkásságával párhuzamosan összefogott a többnyire Pariah-ként ismert Arthur Cayzerrel, aki szintén a dubstep/posztdubstep zenéktől jutott el a technóig – Karenn néven készített közös munkáik duzzadnak a brutális energiától, ráadásul laptopok és Ableton helyett kopott, nyúzott szintetizátorokkal és régi analóg dobgépekkel dolgoznak (budapesti fellépésükön ez külön élményforrás: tanúi lehetünk egy igazi, laptopok nélküli, mesteri live-actnek).

false

Karennék zenéjét nehéz behatárolni (tombolni rá egyszerűbb lesz): a technóhoz a szigorú négynegyedes ritmika mellett ugyanaz a kitörési vágy köti, ami annak idején Detroit pionírjait is hajtotta. Ám legalább ennyire megtalálható benne az ősacid pszichedéliája, a bass music energiája, az ipari zene szándékolt ridegsége és a metál kíméletlen, felszabadító ösztönössége (remek ízelítőt kínál zenéikből a Work The Long Nights kiadónak készített dupla EP, a Sheworks 004).

Hazai oldalról természetesen Isu és Dork (Technokunst) fognak lemezezni.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.