Karosi Júlia & Tobias Meinhart

  • 2015. július 23.

Snoblesse

A magyar jazzénekes és a New York-i szaxofonos egymásra talál.

Gyorsan tisztázzuk is e szerencsés zenei egymásra találás körülményeit:

rés a présen: Miért New Yorkban jelent meg az új lemezed? Milyen zenei anyag került rá?

false

Karosi Júlia: A New York-i Dot Time Records volt az első kiadó, ahová a vadonatúj, 2013 nyarán készült demófelvételeimet elküldtem, amelyeket a kvartettemmel és Tobias Meinhart német szaxofonossal vettünk fel. Hihetetlen volt, hogy a kiadó egy órán belül válaszolt. Délután már skype-on tárgyaltunk arról, mikor és hogyan készüljön el a lemez, annyira megfogta őket az anyag. Elsősorban az tetszett nekik, hogy nem sztenderdeket énekelek, hanem saját szerzeményeket és népdalfeldolgozásokat. Az új lemezen is ezek szerepelnek.

rap: Mire utal a Hidden Roots lemezcím?

KJ: A cím jelentése magyarul rejtett gyökerek. Ez arra utal, hogy feltettem magamnak a kérdést: hogyan határoznám meg magamat magyar dzsesszénekesként? A dzsessz hagyományain túl melyek azok a zenei gyökerek, amelyekhez a legerősebben kötődöm? Ezt próbáltam felkutatni és zeneileg megfogalmazni ezen az albumon, úgy, hogy benne legyenek azok a legfontosabb szálak, amelyek engem zeneileg meghatároznak.

A teljes interjú itt olvasható, a Karosi Júlia Quartet Tobias Meinhart szaxofonossal kiegészülve pedig augusztus 1-jén, szombaton, 20 órától a Budapest Jazz Clubban, augusztus 2-án 17 órától Kapolcson, a Művészetek Völgyében, a Harcsa Veronika Jazzudvarban hallható-látható.



Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.