Két nő

  • 2016. december 5.

Snoblesse

Lélektani krimi macskával, csecsemővel, Kárpáti Péterrel.

Magyar Narancs: Te most akkor rendező lettél?

Kárpáti Péter: Amikor három éve elkezdtem improvizációkkal foglalkozni, épp az érdekelt, mi lehet az alternatívája ezeknek a hagyományos szerepeknek. Mi van akkor, ha nem egy nagyon erős egyéniség irányítja a munkafolyamatot, ha megpróbálunk másképpen dolgozni. Ha felmegyek a hegyre, meglökök egy követ, és megnézem, merre gurul. Nekem az a feladatom, hogy a kő továbbguruljon, de nem én irányítom – akkor sem, ha olykor elkerülhetetlen, hogy úgynevezett rendezői döntéseket hozzak.

MN: Eleged lett a klasszikus színházi struktúrából?

KP: Inkább önmagamból lett elegem, abból, ahogy én ebben részt vettem. Hogy nincs az előadáshoz valódi közöm. Ahhoz volt közöm például, amikor Derzsi Jánossal és Novák Eszterrel (Kárpáti állandó alkotótársa, hét drámáját rendezte eddig – U. P.) ültünk a tóparton, és dumáltunk, de az előadás, A negyedik kapu hiába volt sikeres, lement tizenötször, és úgy éreztem, nem történt semmi. A színház csak sűrű közegben működik: ez az alkotófolyamatra és a befogadásra egyaránt igaz. Sűrű befogadói közeget szerettem volna. Fantasztikus volt Eszterrel dolgozni, máshol sem éreztem magam feltétlenül rosszul, mégis: radikális változást akartam.

false

Nos, ilyen előzmények mellett (a teljes interjú itt) aligha meglepő, hogy a Két nő Kárpári Péter rendezésében improvizációk eredményeképp jött létre. „A Titkos Társulat előadása mikroszkóp alatt született, improvizációk és mozgásanalízis alapján. A szöveget nem rögzítették, így minden este egy új utazásra invitálnak. A Két nő egy lélektani krimi, amiben a tettes az áldozat. Nincs bűn és nincs megbocsátás, van viszont meg nem értés minden mennyiségben, és láthatatlan, gyengéd erőszak. Egy csecsemő, egy macska, egy kóbor kutya, egy pár a Tűzoltó utcából, és egy másik pár Észak-Norvégiából” – így a beharangozó.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.