Kettőspont – AEGON-est a Katonában

  • 2012. április 12.

Snoblesse

A filozófus, a Párménio, a Pontyi meg a séf. A Kettőspont-estek esete A filozófus című előadással.


Fotó: Dömölky Dániel

Van egy jelenet A filozófus című előadásban, amely Gothár Péter rendezésében látható a Katonában: a díszes asztaltársaság eszik-iszik egy asztal körül, finom ételeket, italokat fogyaszt, míg valaki bele nem tenyerel mindebbe. Ezt az evős-ivós-beletenyerelős jelenetet járja körül irodalmi, gasztronómiai és zenés körítéssel a borász (Debreczeni Mónika – a Vylyan borászatból), az író (Egressy Zoltán) és a séf (Segal Viktor) a Kettőspont-sorozat estjén, miközben a színész vagy játszik, vagy – mint Kocsis Gergely esetében – műsort vezet. Segítői a játékban: Jordán Adél és Nagy Ervin. Zene: Selmeczi György és Szabó Dániel.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.