Kézdy Luca a Kisüzemben

  • 2013. november 21.

Snoblesse

Egy hegedűs és egy némafilm találkozása a zsidónegyedben.
false

A film feltalálása után nem sokkal feltalálták a filmzenét is, már csak egy zongora kellett meg egy zongorista, és audiovizuális élménnyé alakult a mozi. A hangosfilm elterjedésével a zongorát és a zongoristát kitolták ugyan a teremből, de az úri közönség (nevezzük tán őket ínyenceknek) köreiben ismét dívik a vetítéssel egybekötött élőzene, mely remek alkalom a némafilmklasszikusok előbányászására (noha láttunk már lehalkított hangosfilmet – például a Psychót! – is alázenélve). Ezúttal nem a hagyományosnak mondható zongora, hanem az unortodoxnak számító hegedű szól a film alatt/mellett/fölött – a kérdéses hangszert  Kézdy Luca szólaltatja meg a Santa Diver társaságában a Kisüzemben.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.