Kis Könyves Éj

  • 2015. április 15.

Snoblesse

Független könyvesboltok éjszakája.
false

Eltelt egy év, ismét tombolnak egy jót a független kis (és nagyobb) könyvesboltok. Aki szereti a könyveket, rossz ember nem lehet, aki pedig nem rossz ember és még könyvesboltolni (sőt, netán még olvasni) is szeret, annak nem is kívánhatunk mást, mint jó (könyves) éjt. Nem a levegőbe beszélünk, hanem nagyon is tapasztalatból, tavalyelőtt mi is alámerültünk a könyves éjszakába:

„Pedig most kezdődik csak igazán az élet: kivilágított könyves kirakatok sora és nyitott ajtók. A Pozsonyi Pagony előtt néhány mécses jelzi: még nincs ok bezárni. Mindenhol van egy-egy kiállítás, egy-egy esti zenélgetés. Pár fős társaságok, családok járnak még ki-be, könyvek és rajongók zizegnek jobbra-balra. »Nem gondolom, hogy a könyvesboltba járás eltűnőben lenne vagy kimenne a divatból, de tény, hogy főleg az országos könyváruházláncokra korlátozódik. Szerintem ezekben az uniformizált üzletekben pont az az egyediség tűnik el, ami a független könyvesboltokat olyan vonzóvá teszi« – meséli egy neve elhallgatását kérő látogató a Massolit kávéházi és könyvesbolti szegletén. Szavaival nem érdemes vitatkozni. Egy ilyen szép este után már tényleg csak olvasni kéne.”

A teljes élménybeszámoló itt, a teljes könyvesboltlista pedig alant:

A Hely Antikvárium
Arcus galéria / könyvesbolt / reklám- és fotóstúdió (Vác)
Atlantisz Könyvsziget
Bagolyfészek (Pécs)
Betűtészta (Budakeszi)
Bibliás Könyvesbolt
Bookstation
Cédrus Könyvkereskedés (Sopron)
Famulus
Fehérvári Pagony (Székesfehérvár)
FUGA
Írók Boltja
Két Egér Könyvesbolt
Kisgombos (Biatorbágy)
Klauzál 13
Könyvtársaság
Láng Téka Könyvesbolt
Latitudes
Lilaköd Könyveskávézó
Litea Könyvesbolt és Teázó
Lyra Könyvesház (Vác)
Massolit Books & Café in Budapest
Pagony a Gellért térnél
Pozsonyi Pagony
Tandem Könyvesbolt és Kávézó (Nagykovácsi)
Underground Bolt
Völgyzugoly (Szentendre)
Wesley Könyvesház

+ Mesemúzeum
+ Jurányi Inkubátorház

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.