Kísértet Lublón, Cserhalmi Óbudán

  • 2012. június 20.

Snoblesse

Cserhalmi György hármas szerepben: kettőt a filmben játszik, egyet pedig – a beszélgetőtársét – élőben, a Kísértet Lublón vetítése előtt.


Mikszáth és Orson Welles? Elég bizarr párosításnak hangzik, legalább olyan bizarrnak, mint amikor a híres francia színész, Mathieu Amalric arról beszélt (lásd itt), hogy Kosztolányi egyik novelláját szerette volna megfilmesíteni. Milkszáth és Orson Welles között a kapocs Mikszáth műve, a Kísértet Lublón, melynek egy korai, mondanunk sem kell, soha meg nem valósult filmváltozatában – egyes városi legendák szerint – Orson Welles is szerepet vállalt. 1976-ban, amikor Bán Róbert végül elkészítette a filmet, a mikszáthi fizimiskájú, nagy amerikai színész már messze járt, nagy magyar színészekből azonban nem volt hiány – egy közülük, Cserhalmi György ott lesz a Kobuci kertben, s minden bizonnyal beszámol a produkció titkairól és a Strang inspektort alakító Garas Dezsővel való közös munkáról.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.