Kisharsányban minden rendben van - Balassa Éva civil szervező

  • rés a présen
  • 2015. július 24.

Snoblesse

Augusztus 4-től 8-ig zajlik az Ördögkatlan Fesztivál.

rés a présen: Mikor csatlakoztál az Ördögkatlan Fesztivál szervezéséhez?

Balassa Éva: Már az első fesztiválon ott voltam önkéntesként. Az akkori polgármester kért segítséget. Nem is emlékszem, hogy mi volt a konkrét feladat, de az biztos, hogy az információs ponton segédkeztem. Aztán 2009-ben a második fesztiválon már az önkormányzatnál dolgoztam, így sokkal több feladat hárult rám. Azóta folyamatosan dolgozom azon, hogy Kisharsányban minden rendben menjen, igyekszem segíteni a fesztivál főszervezőinek a munkáját, úgy, hogy a falu érdekeit is szem előtt tartsam. Nagyon sok lakótól kapok önzetlen segítséget. Ha eszközzel vagy akár egy programhoz helyszínnel beszáll, az nekem felbecsülhetetlen.

rap: Kisharsány miben speciális a fesztiválon?

BÉ: Van egy különleges helyszínünk, a Kovács udvarház, ahol a Mediawave-nek köszönhetően egész nap találhatunk szórakozást. Különböző műhelymunkákba tekinthet be az érdeklődő. Működik zenei, fotós, filmes és építészműhely is. Az elmúlt években a világ minden tájáról érkeztek ide vendégek. Idén sem lesz másként, a legmesszebbről érkező vendégeink Tibetből jönnek hozzánk, hogy megmutassák a zenei világukat. Lehet nálunk sütögetni is. Bárki kipróbálhatja, hogy milyen rétest vagy kürtős kalácsot tud sütni. A megunt portékáinkat (könyvek, ruhák, játékok, CD-k) pedig a cserebere placcon tudjuk egymással elcserélni.

false

rap: Idén mik lesznek a kisharsányi kiemelt programok?

BÉ: Pár éve volt egy francia cirkusz a kisharsányi programokban. Hihetetlen nagy sikert arattak. Azóta, amint egy beszélgetésben szóba kerültek a prog­ra­mok, mindig jött a kérdés: „cirkusz is lesz?”. Igen, idén ismét lesz cirkusz! Ezúttal egy holland társulat érkezik hozzánk, a Cirque du Platzak. Sokan láthatják majd, mert augusztus 5-étől, szerdától péntekig három előadást fognak tartani a Szirényi kertben. Vendégünk lesz Oláh Ibolya ugyanott, szintén augusztus 5-én, másnap este meg a nagy kedvenc, a Wombo Orchestra. Annyi remek programot tudnék felsorolni, de egyet muszáj még megemlítenem, hiszen a Dolce Hegedű Együttes vezetője kisharsányi illetőségű. Ők augusztus 7-én, 17.00-tól kápráztatnak el bennünket csodálatos műsorukkal, melyben a komolyzenétől a filmzenéig sok fülbemászó dallamot hallhatunk.

rap: Melyek a te személyes kedvenc programjaid?

BÉ: Kisharsányban a Kovács udvarház sokunk kedvence lesz most is augusztus 5. és 8. között, a fesztivál ideje alatt. Amikor nincs katlan, ez egy lakatlan ház. Üresek a szobák, az udvar, a kert. Aztán a jön a Mediawave néhány nappal a kezdés előtt, és megtelik élettel. Mindennap egyre színesebb, egyre nyüzsgőbb lesz az udvar. Minden szobában, ólban, minden zugban történik valami. Aztán elmennek, és kiürül a ház egy évre. Máshol is nagyon sok olyan program van, amit szeretnék megnézni, de egyszerűen nincs időm. Néha elcsenek egy félórát a szokásos déli stábértekezlet után, és kicsit körbenézek. Csak éjjel, amikor Kisharsányban már nincs program, tudok elmenni a nagykoncertekre a nagyharsányi focipályára.

rap: Mik a legemlékezetesebb programon kívüli események?

BÉ: Pár éve egy zenész kicsit többet ivott a kelleténél, és valahogy elkóborolt a szállásáról hajnalban. Betévedt egy szomszédos ház udvarába valahogy a kerten keresztül. A háziasszony kiment megnézni, mit ugat a kutya, és ott talált az udvaron egy férfit anyaszült meztelenül, aki egy szót nem tudott magyarul. Akkor persze frászt kapott, de utána boldogan mesélte a hajnali kalandját.

rap: Mit vársz a legjobban?

BÉ: Azt, hogy elkezdődjön. Annyi szervezés, egyeztetés és mindenféle nem látványos munka előzi meg, hogy már alig várom az első napot. Akkor már minden, amire gondoltunk és felkészültünk, a helyén van. Másként érzem magam, elmúlik az aggodalom. Helyébe lép az izgalom, hiszen ilyenkor
jönnek elő azok a problémák, amikre nem készültünk fel.

rap: A fesztivál mottója az, hogy „nem vagyunk normálisak!”. Te normálisnak tartod magad?

BÉ: Ha a katlanozókat veszem alapul és hozzájuk hasonlítom magam, akikkel már többször kiabáltam együtt, hogy „Nem vagyunk normálisak!”, akkor én sem vagyok normális, hiszen közéjük tartozom.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.