Kistehén: nyári melankolikus est

  • 2012. június 27.

Snoblesse

A melankólia szolgálatában: Grecsó, Kemény és Erdős Virág is besegít.


A melankóliához programszerűen vonzódó tánczenekar ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum fesztiválján köti össze a kellemeset a melankóliával. A tanyasi környezetben alkotó Kollár-Klemencz László (két kecske, két ló és rengeteg tyúk gazdája – interjú vele itt) és zenekara ezen az estén olyan nehézsúlyú, a melankóliára ugyancsak kapható irodalmi tényezőkkel lép fel, mint Erdős Virág, Kemény István és Grecsó Krisztián. Grecsó gitárral és vokállal, Kemény és Erdős pedig költészetük egy-egy (vagy több) gyöngyszemével járulnak hozzá az élettanilag előnyös kerti melankólia megteremtéséhez. Az irodalom és a zene határvidékén egyensúlyozó esten fellép Lantos Iván is, a hetvenes évek magyar underground népzenéjének nagy alakja, aki ugyancsak barátja a Kistehén-féle melankóliának. Melankolikus esőnap: július 8.



Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.