Kosztolányi a körúton

  • 2016. december 12.

Snoblesse

Kosztolányi-est a Vígszínházban Fesztbaum Bélával és egy piros léggömbbel.

Azért az, akárhonnan is nézzük, menő, hogy a Bond-gonoszként elhíresült nagyszerű francia színész, Mathieu Amalric személyében – amint interjúnkból is kiderült – egy jelentős Kosztolányi-rajongót tisztelhetünk.

Magyar Narancs: Hogyan bukkant Kosztolányira?

Mathieu Amalric: Nem én bukkantam rá, hanem az édesanyám. Könyvkritikusként dolgozott, jártas volt a külföldi irodalomban. Kosztolányi novelláját, A kis dráma a ruhatárbant meg is akartam filmesíteni, de az élet és Arnaud Desplechin közbeszólt. Épp az adaptáción dolgoztam, amikor Desplechin hívott, hogy szerepeljek az Összeveszésem története című filmjében. De nem tettem le Kosztolányiról, egyelőre a látványterveknél tartunk, persze pénzt is kéne szerezni valahonnan.

false

Menő, ugye? Mégis, melyik nyugatos nagymenő mondhatja el magáról, hogy egy Bond-gonosz kedvence! Persze szép számmal akadnak a Bond-gonoszokon kívül is gyakorló rajongói Desirének – itt van például a Vígszínház művésze, Fesztbaum Béla, akinek egy komplett Kosztolányi-estje fut a Vígben. A léggömb elrepül ma este is látható. Valaki szóljon már Amalricnek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.