"Belefulladni az égbe" - Lackfi János költő

  • rés a présen
  • 2013.07.26 12:00

Snoblesse

A Művészetek Völgyében fekvő Kaláka Versudvarba várják Geszti Pétert és Herczku Ágnest, Tóth Krisztinát és Malek Andreát, Szalóki Ágit és Dés Andrást, Szabó T. Annát és Varró Dánielt, Senát és Sziámit és persze még sokan másokat is. A versudvar egyik kiötlőjével, Lackfi Jánossal beszélgettünk.

rés a présen: Hogyan született a Versudvar ötlete?

Lackfi János: A Kaláka együttessel jó néhány éve Párizsban járva elirigyeltük a Költészet Vására vidám, lírai dühöngőjét. Évekig próbálkoztunk vele idehaza, míg rájöttünk, hogy a Művészetek Völgye az ideális helyszín. Úgyhogy idén harmadszor nyitja kapuit a Kaláka Versudvar Kapolcson a Dózsa György utca 69. alatt, a kis híd végén.

rap: Mik lesznek a fontosabb programjaitok?

LJ: Július 26-tól augusztus 4-ig vers és zene reggeltől estig, látástól vakulásig, koncertek kicsiknek, nagyoknak, Sebő, Szalóki, Malek Andrea, Korpás Évi, Sinha Robi, Ferenczi György, Herczku Ági, Szirtes Edina Mókus és persze Kaláka ezer változatban. A költők közül jön Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc, Varró Dani s még sokan, velük improvizálunk is a színpadon, lesz költészeti "látványpékség"... Jönnek színész barátok (Galkó, Rátóti) dalszövegírók (Müller Péter Sziámi, Geszti Péter), és berobban a folk-karaoke, vagyis az esti közös népdaléneklés Kovács Misiékkel. Ráadásul mindennap versműhely, ahol boldog-boldogtalan szövegeket írunk boldog-boldogtalannal.

false

 

Fotó: Fehér János

rap: Mikor kerültél először kapcsolatba a Művészetek Völgyével?

LJ: Palya Bea hívott az udvarába négy évvel ezelőtt, ebből nagyon emlékezetes este kerekedett. Meghirdettük, hogy este hét órakor kezdek, de hattól írok alkalmi verset annak, aki kéri. Erre ott ültek hatkor már vagy nyolcvanan, muszáj volt belevágni a felolvasásba, a stand-up-poetrybe. Tartott ez nyolcig, közben érkeztek rengetegen, és egyesek a végén másfél órát álltak sorba személyes, nekik rögtönzött versért. Azóta szervezőként intenzív, erőpróbáló, de gyakran eksztatikus másfél hét ez. Mókus vagy a Napra koncertjén heverni például a babzsákokon, és belefulladni az égbe.

rap: Milyen más rendezvényeken találkozhatunk veled még a nyáron?

LJ: Júniusban Miskolc környékén léptem fel több helyütt, majd egy erdélyi vágtató körút után csendes júliusom volt, regényt írtam idehaza. Augusztusban már tényleg csak egy-két fellépés lesz, no, meg a Szófaragó tábor gyerekeknek Kozármislenyben, Pécs mellett. Addig áztatom magam a teraszra kitett ZSMT-ben (Zsámbéki Magyar Tenger, voltaképp egy vízzel teli préskád), aztán szélcsend. Munkával bolondítva.

rap: Az egyik legtöbbet előadó író vagy. Mit szeretsz ezekben a folytonos élő szereplésekben?

LJ: Évi 90-100 fellépésem van kicsiknek, nagyoknak, közepeseknek. Az élő szó az irodalom ősforrása akkor is, ha már jó rég kivonultunk a papírsivatagba. Minden azzal a pasassal kezdődött, aki több ezer éve először lekönyökölt a kocsmapultra: "olyan sztorim van, hogy lehidaltok". Ha nem beszélünk el a fejek fölött mi, irodalmárok, akkor az embereket ma is érdekli, mit csinálunk, és ez nem semmi érzés.

rap: Készül-e új kötet a közeljövőben?

LJ: Több ötletem van, mint amit meg tudok írni. Ősszel jön a Milyenek a magyarok? című, bestsellerré nőtt könyvem folytatása, de átírom a Varázsfuvolát gyerekeknek az operaház részére, írok-fordítok sokat. És alakulnak a lassú projektek, a regények.

rap: Mi a "versgyár" titka, azaz mit tanácsolnál egy kezdőnek, ha kérne egy pár soros receptet tőled a tüstént költővé váláshoz?

LJ: Tíz-tizenöt évet tegyenek bele a projektbe, rögvest kiderül, tehetségesek-e. Olyan ez, mint az agysebészet meg a pilótaszakma. Az írás persze bármilyen szinten művelve gyógyít, üdít, örömet ad (meg szenvedést is, de anélkül semmi sincsen).

Neked ajánljuk