Latin-amerikai filmnapok

  • 2013. február 14.

Snoblesse

Oscar-jelölt igaz történet, cannes-i díjas rendező, Berlinben ünnepelt szerzői film és még sokan mások.


Michael Haneke Szerelem című filmjétől alighanem senki és semmi nem veheti el a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart, ámbár épp Hanekével történt  a 2009-es versenyben, hogy az argentinok (Szemekbe zárt titkok) elhappolták előle a díjat. Idén a chilei No című darab okozhat meglepetést - Gael García Bernal egy chilei reklámszakembert játszik, akinek jól sikerült reklámkampánya nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az 1988-as chilei népszavazáson az emberek nagy része Pinochet távozása mellett voksolt. A történet igazabb már nem is lehetne, a Filmakadémia pedig szereti az ilyesmit. A  Berlinale viszont a művészi önkifejezést díjazza, nem hiába kapta  a Tabu című portugál film, Miguel Gomes filmtörténettel játszó, lírai alkotása a kritikusok díját. Mindkét film látható lesz a Budapesten kívül számos vidéki helyszínen is zajló Latin Amerikai Filmnapokon, de bemutatkozik a nézőpróbáló filmjeiről híres Carlos Reygadas legújabb unortodox műve is, a Cannes-ban díjazott Felhők felett. A fesztivál február 24-ig tart, másnap pedig kiderül, sikerült-e a No című filmnek Oscar-ra váltania a jelölését.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.