Latin-amerikai filmnapok

  • 2013. február 14.

Snoblesse

Oscar-jelölt igaz történet, cannes-i díjas rendező, Berlinben ünnepelt szerzői film és még sokan mások.


Michael Haneke Szerelem című filmjétől alighanem senki és semmi nem veheti el a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart, ámbár épp Hanekével történt  a 2009-es versenyben, hogy az argentinok (Szemekbe zárt titkok) elhappolták előle a díjat. Idén a chilei No című darab okozhat meglepetést - Gael García Bernal egy chilei reklámszakembert játszik, akinek jól sikerült reklámkampánya nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az 1988-as chilei népszavazáson az emberek nagy része Pinochet távozása mellett voksolt. A történet igazabb már nem is lehetne, a Filmakadémia pedig szereti az ilyesmit. A  Berlinale viszont a művészi önkifejezést díjazza, nem hiába kapta  a Tabu című portugál film, Miguel Gomes filmtörténettel játszó, lírai alkotása a kritikusok díját. Mindkét film látható lesz a Budapesten kívül számos vidéki helyszínen is zajló Latin Amerikai Filmnapokon, de bemutatkozik a nézőpróbáló filmjeiről híres Carlos Reygadas legújabb unortodox műve is, a Cannes-ban díjazott Felhők felett. A fesztivál február 24-ig tart, másnap pedig kiderül, sikerült-e a No című filmnek Oscar-ra váltania a jelölését.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.