Latin-amerikai filmnapok

  • 2013. február 14.

Snoblesse

Oscar-jelölt igaz történet, cannes-i díjas rendező, Berlinben ünnepelt szerzői film és még sokan mások.


Michael Haneke Szerelem című filmjétől alighanem senki és semmi nem veheti el a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart, ámbár épp Hanekével történt  a 2009-es versenyben, hogy az argentinok (Szemekbe zárt titkok) elhappolták előle a díjat. Idén a chilei No című darab okozhat meglepetést - Gael García Bernal egy chilei reklámszakembert játszik, akinek jól sikerült reklámkampánya nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az 1988-as chilei népszavazáson az emberek nagy része Pinochet távozása mellett voksolt. A történet igazabb már nem is lehetne, a Filmakadémia pedig szereti az ilyesmit. A  Berlinale viszont a művészi önkifejezést díjazza, nem hiába kapta  a Tabu című portugál film, Miguel Gomes filmtörténettel játszó, lírai alkotása a kritikusok díját. Mindkét film látható lesz a Budapesten kívül számos vidéki helyszínen is zajló Latin Amerikai Filmnapokon, de bemutatkozik a nézőpróbáló filmjeiről híres Carlos Reygadas legújabb unortodox műve is, a Cannes-ban díjazott Felhők felett. A fesztivál február 24-ig tart, másnap pedig kiderül, sikerült-e a No című filmnek Oscar-ra váltania a jelölését.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.