Litera előszilveszter

  • 2014. december 14.

Snoblesse

Kenyeret és cirkuszt – Írók a manézsban.
false

Hölgyeim és uraim, induljon a játék, „maestro, music, cak-cak”. Ha cak-cak, az csakis Eötvös Gábor zenebohóc lehet, a nagy magyar hungarikum, a „Van másik!” feltalálója, akit hiába próbálnak elhallgattatni, hiába veszik el minduntalan a hangszerét, mindig akad egy másik a kabátja alatt. Hogy hogy jön ide az irodalom? Hogy mi köze a „van másik” igazságának a kortárs magyar írók teljesítményéhez? Mindenre fény derül a Litera előszilveszteri buliján a Trafóban, ahol a színházterem cirkuszi manézzsá, hat író pedig cirkuszi fellépővé változik. De vajon ki lesz a bűvész, a bohóc, az artista, az idomár, az erőművész és az illuzionista? És mit rejtenek a kabátok? Tippjeink vannak csupán, de ezekkel nem borzolnánk az amúgy is borzos kedélyeket. A lényeg: „maestro, music, cak-cak”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.