Ma este megbukunk

  • 2017. március 8.

Snoblesse

Garantált „bukás”.

„A kudarc színháza – a Centrálban mostanra markáns vonulattá állt össze a színpadi bukás, a rossz színház komikumát, sőt röhejességét felmutató darabok sora.

false

A Függöny fel! meg a »Magyarország legsz@rabb musicalét« ígérő A Broadway felett az ég után ezen az őszön megérkezett Londonból a Révay utcába a leg­újabb katasztrófasiker: Henry Lewis, Jonathan  Sayer és Henry Shields urak egész estés bohózata, amely 2012 óta immár több száz estén döntötte romba a színpadokat.

Ez történik most a Centrál Színházban is: a londoni produkció hű mását itt is megteremtő rendezővel (Mark Bell), jól idomuló magyarítással (fordító: Baráthy György), s már a leg­első előadáson tökéletes színészi csapatjátékkal. Bizony, jó néha Budapesten olyan produkcióval találkozni, ahol már a premier estéjén készen van az előadás, s voltaképpen nem is olyan meglepő, hogy e ritka élménnyel a színházi élet bulvárszakasza ajándékozza meg a nézőt.”

Kritikusunk, mint az a fentiekből is kitűnik, nem győzte dicsérni a Ma este megbukunk című produkciót (a teljes szöveg itt), melyben Janicsek Péter, Katona László, Botos Éva, Mészáros András, Ágoston Katalin, Rada Bálint, Cserna Antal és Schmied Zoltán bolondoznak önfeledten.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.