Megduplázódott a borászatok száma a faluban – Berger Zsolt fesztiválgazda és borász

  • rés a présen
  • 2017. július 3.

Snoblesse

Kifekszel a fűben.

rés a présen: Mire alapult a Bor, mámor, Bénye… nevű fesztivál?
Berger Zsolt: 2009 tavaszán összegyűltünk az Ős Kaján étteremben Ábrahám Enikővel, Csite Norbival, Komonna Attilával és Zöldi-Kovács Árpival, és megbeszéltük, hogy szervezünk egy olyan hangulatú fesztivált, ami ötvözi a Művészetek Völgye kulturális kínálatát egy bor- és gasztronómiai fesztivál hangulatával. Úgy voltunk vele, hogy kevesen ismerik a környéket, a Tokaj-Hegyalját és ezt a gyönyörű falut, Erdőbényét és a borászatokat is. Első alkalommal még nagyon kevés programunk volt, inkább párhuzamos házibulikra hasonlított. Szépen, fokozatosan viszont egy olyan művészeti, zenei és gasztronómiai fesztivállá nőtte ki magát, ahol a bor nagy figyelmet kap, és köré szerveződnek a programok, koncertek, irodalmi beszélgetések és kóstolók. Első évben nagyrészt gasztrobloggerek főztek, de később a fesztivál mérete miatt a legjobb környékbeli éttermeket hívtuk el, így az Anyukám mondta, a Sárga Borház, az Oroszlános étterem és több budapesti, miskolci, debreceni étterem látja el igényes streetfood-bistro ételekkel a fesztiválozókat.

false


rap: Mikor lettél a fesztivál főszervezője?
BZS: Az első Bor, mámor, Bénye fesztivál után 2010-ben alakítottunk egy egyesületet, aminek én vagyok az elnöke. A Karádi-Berger borászat képviseletében vagyok jelen az eseményen. Az egész rendezvényt mi, a borászatok képviselői szervezzük és mára igen olajozottan működik, miközben tényleg egyre nagyobb és színesebb a programkínálat, és a rendszeresen visszatérő vendégek mellett egyre nő az érdeklődők köre. Érdemes megemlíteni, hogy a kezdetekben hat borászat volt a faluban, mára a duplája lett, és több új szálláshely is nyílt. Elmondható tehát, hogy a fesztivál segíti a falu gazdasági, kulturális és turisztikai fejlődését.  
rap: Mitől különleges ez a rendezvény?
BZS: Már önmagában attól, hogy ez a fesztivál szó szerint a borászatok kertjében és nem a főutcán felállított bódék, sátrak és nagyszínpadok mellett zajlik. Mindez meghatározza az alaphangulatot, amely leginkább a családiashoz, illetve a barátihoz közelít. Sokkal közvetlenebb egy borkóstoló vagy egy irodalmi beszélgetés egy kertben, mint az utcán, sörpadokon ülve. Egy pincészet kertjében, pokrócra leheveredve végighallgatni egy koncertet, tényleg elképesztő hangulatú. Ez máshol nem nagyon valósul meg. Kevesen ismerik Magyarországnak ezt a régióját, és a négy nap tökéletes alkalmat nyújt, hogy társasággal vagy a családdal felfedezzék a zempléni tájat a faluival, a Bodroggal és a környék váraival együtt. A fesztivál ideje alatt szervezünk kirándulásokat, evezőtúrát a Bodrogon, de lehetőség nyílik a környékbeli falvakba tett látogatásokra is. Mád, Boldogkőváralja, Regéc és Sárospatak nagyjából egyenlő távolságra van Erdőbényétől.
rap: Mikor lesz az idei fesztivál?
BZS: Idén a megszokottnál kicsit korábban kezdődik: július 6-tól 9-ig tart. A programszervezés február környékén kezdődik és jellemzően olyan ígéretes, kevésbé ismert, a zenei pálya elején lévő, kiváló minőségű zenekarokat szeretünk hívni, akik a dzsesszben, a világzenében, illetve az alternatív műfajokban mozognak. Természetesen lesz néhány ismertebb név is. Nagyon készülünk a nyitórendezvényre, amikor már délután összegyűlnek a Budaházy-Fekete kúria kertjében az erdőbényei borászok egy közös kóstolóra, kerti partira és koncertre. Ezen az estén a Magashegyi Underground lép majd fel. Nevesebb fellépőként említhetjük még Herczku Ágit, Rutkai Borit vagy a Mörk zenekart.  
rap: Vannak szívügyeid?
BZS: Talán a beszélgetéseket, túrákat emelném ki, nagyon szeretjük az „Erdőbénye építész szemmel” előadás-sorozatot, de izgalmasnak ígérkezik Nyáry Krisztián irodalmi estje vagy Ungváry Krisztián történelmi előadása. Lesz a dűlők történetét kóstolóval együtt bemutató előadás is. A sportprogramokon kívül pedig szervezünk még madarásztúrát is. Mivel sok család érkezik a fesztiválra, természetesen több kertben is lesznek gyerekprogramok.
rap: Mi az, amit még nem tudunk a tokaji borról?
BZS: Tokajt még mindig sokan édes boros borvidékként tartják számon, holott az elmúlt 15 évben a száraz borok is egyre nagyobb rangot vívtak ki maguknak nemzetközi szinten is! A fesztivál ideje alatt is túlnyomóan ezeket lehet majd kóstolni, hiszen a szárazabb, frissebb borok jobban is esnek a nyári melegben. Tokajban az őshonos helyi fajtákkal dolgozunk. Meghatározó a furmint és a hárslevelű. Sárga muskotályból készülnek kifejezetten üde, könnyed száraz borok. A Tokaj-Hegyalján több mint 300 egykori vulkánon művelnek szőlőt. Minden dűlő fekvésének és talajának köszönhetően más-más karakterű, és ez nagyon izgalmassá teszi a borvidéket. Pincészeteink és borászataink a következők: Ábrahám Pince, Bardon Borászat, Béres Szőlőbirtok és Pincészet, Budaházy-Fekete Kúria Borászat, Csite Családi Birtok, Illés Pince, Jakab Pince, Karádi-Berger Borászat, Préselő Pincészet, Pro Vinum Pincészet, Sanzon Tokaj, Vayi Borászat.
rap: Neked mit jelent a mámor?
BZS: A mámor természetesen nem részegséget, hanem azt a sajátos és szeretett hangulatot jelenti, amit a zempléni táj, a nyár, a finom borok, a különleges ételek és maga a falu atmoszférája nyújt. Egy mámoros, jó hangulat, kedves emberekkel, ahol megáll az idő és ahol vagy, sodródsz az eseményekkel, vagy csak fekszel a fűben, és élvezed a délutáni napsütést.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.