Magic – A Queen Budapesten

  • 2014. február 26.

Snoblesse

Freddie Mercury digitálisan felújítva énekli a Tavaszi szelet.
false

1986-ban a Queen benézett a vasfüggöny mögé, és olyannyira megtetszett nekik, amit láttak, hogy Freddie Mercury a Parlament épületéről is megkérdezte, eladó-e, és van-e elég hely a szolgálóknak. Hogy ki és mennyire eladó a Parlamentben, az csak néhány év elteltével derült ki igazán, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz, mint ahogy az sem, hogy Freddie után egy évvel már Arnold (Schwarzenegger) is Budapest utcáin bomlasztotta a rendszert a Vörös zsaru forgatásán. Az viszont nagyon is a tárgyhoz tartozik, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt is elhangzott Freddie Mercury szájából a budapesti koncerten, amibe a legvidámabb barakk falai egy emberként remegtek bele. Ez persze képzavar, azaz olyasvalami, ami a koncertről készült egész estés mozifilm (rendezte Zsombolyai János, operatőr Ragályi Elemér) frissen felújított, digitálisan tisztába tett változatában nem fordulhat elő. A felújított koncertfilmet, melyet annak idején Magic – A Queen Budapesten címmel mutattak be a mozik, ezúttal az Urániában vetítik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.