rés a présen: Emlékszel az első Kerekes Band-koncertre?
Fehér Viktor: Az elsőre sajnos nem, de biztosan nagyon amatőr volt. A kezdet mindig nehéz, de legalább egy csomó vicces sztorink van, amik utólag nagyon tudnak hiányozni. Volt, hogy leállt egy koncert, mert a színpad melletti fagyiárus kihúzta a konnektorból az erősítőt, hogy bedugja a fagylaltgépét. Volt, amikor vidéken meg akartak verni minket, mert a közönség azt hitte, hogy valami bálzenét fog kapni. Amikor profivá válik az ember, minden szabályozott lesz. Mindenki azért dolgozik, hogy ne legyen semmi malőr.
rap: Honnan érkeztél a zenekarba?
| ||
FV: Amikor testvéremmel, Zsomborral megalapítottuk a bandát, csak annyit szerettünk volna, hogy a Kerekes legyen a legjobb moldvai-gyimesi népzenei együttes. Aztán rá kellett jöjjünk, hogy mi nem Moldvában születtünk, hanem Egerben, és a zene is olyan, mint a borkészítés, akkor izgalmas, ha megjelenik benne a terroir jelleg. Ha ez megvan, akkor valami egyedi születik. Ha nincs, akkor megint csak lemásoltunk valamit. Úgyhogy mi inkább hagytuk, hogy a saját identitásunk legyen a mérvadó: a magyar pásztorhagyományokból merítkező kemény, de szabad zene.
rap: Az elmúlt 20 évetekben volt valami változás?
FV: A legnagyobb változást a 2006-os Pimasz lemez hozta, amivel letértünk a népzenei útról, és a saját lábunkra álltunk. Akkor még nem tudtuk, hogy ez hozza meg a valódi sikert. Egy számunkra akkor még ismeretlen könnyűzenei hipertérben kezdtünk el lebegni, ahol minden kritikus más zenei műfajba sorolt be minket. Mi az osztályozás helyett azóta is töretlenül építjük a Kerekes brandet, ami egyelőre minket igazol: Fonogram-díjak, aranylemezek.
rap: Melyek azok a népzenét a modern zenével vegyítő zenekarok, akiket szeretsz?
FV: A magyar crossover mozgalomban nekem még mindig a Muzsikás az etalon. Náluk egységesebb hangzással, kiérleltebb gondolatisággal kevesen álltak elő. Máskülönben mindig a dinamikus zenéket kerestem. Amikor először jártam Gyimesben, lenyűgözött az a nyers erő, ahogy a táncosok ropogtattak, és ahogy zengett a gardon. Ugyanennyire imádom Ringo Starr pumpálását vagy Muddy Waters énekét. Valaki a technikára esküszik, én a dinamikára.
rap: Melyik betyárfigurát kedveled leginkább?
FV: A betyárok egy része közönséges bűnöző volt, akikkel nem vállalnék közösséget. A másik része egy olyan rendszer ellen lázadt, amiben kívülállók voltak. Ilyen szempontból nem hiszem, hogy sok különbség van például Vidróczki és James Brown között. Vidróczki nem akarta, hogy besorozzák, James Brown nem akart elnyomott feketeként élni. A lázadáson van a hangsúly. Mi sem akartunk soha béna „népiszopi furulyazenét” játszani, mert hittünk és hiszünk abban, hogy ennek a zenének ereje van, és ugyanolyan létjogosultsága, mint a gitárzenének, a laptopos dj-zésnek vagy a mindent felülíró hiphopnak. Ilyen szempontból mindig szembementünk a zeneiparral.
