Munk a Fogasházban

  • 2014. december 8.

Snoblesse

Egy német dj-legenda, akinek funkból van a lelke.
false

A Munk formációt eredetileg duóként hozta létre a legendás hírű, még 1999-ben gründolt német Gomma kiadó két rafinált ízléssel megáldott alapítója: Mathias Modica és Jonas Imbery. Utóbbi azonban a 2008-as Cloudbuster album elkészültét követően kiszállt a produkcióból, és mostanában Teloniusként készít figyelemre méltó, finom house-okat. A Munk zenéje maga is alapos fazonigazításon esett át működésének jó évtizede alatt – s ez legalább annyira egyfajta szerves fejlődés eredménye, mint a menet közbeni személycseréé. A korai Gomma-kiadványok (no és persze a 2000-től kiadott első Munk EP-k, maxik) a maguk korában előremutató és trendi, kemény elektróba, house-ba oltott absztrakt funkhangzása máig emlékezetes – a felszíni lüktetés alól rendre felhabzott a gondosan elaborált, történelem előtti diszkóalap. Az új évtized Munk-lemezei némileg mások: a már egyedül Modica által összerakott 2011-es The Bird And The Beat sok vokállal (számos tracken a nagyszerű Pollyester, azaz Polina Lipovskaja közreműködésével) szólal meg: a 4/4-es lüktetés mondhatni a régi, de a hangzás még tovább finomult. A legfrissebb, alig pár hónapos Chanson 3000 dinamikus, érzéki és módfelett élvezetes zeneanyagot rejt: zömmel vokális, megcsavart diszkóból, ravaszul manipulált house-ból építkező, jelentős részben slágergyanús szerzemények sorakoznak egymás után, néhány olyan instrumentális csemegével kiegészülve, mint a hibátlan partibomba Analogue Attitude. Mathias oldalán közreműködőként ezúttal a Londonból Berlinbe települt Mona Lazette-et találjuk, aki Mama művésznéven számos lemezen (például Tiefschwarz-EP-ken) énekelt már – idén pedig közös EP-t és egy teljes albumot készített a görög house-varázsló Argyval. Az ő hangja (kiegészülve az ezen az albumon bemutatkozó Lizzie Paige énekével) kifejezett soulos ízt kölcsönöz az amúgy is forró hangulatú lemeznek. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Mathias az utóbbi évtizedben nem csupán trendteremtő (a brit zenei sajtó által is a DFA-kiadóvezető, LCD Soundsystem-legenda James Murphyhez hasonlított) szerző-producernek, de menő és kreatív dj-nek is számított – elektrofunkból, house-ból, diszkóból és ezek vegyülékeiből összerakott, szellemes szettjei több mint táncra ingerlőek. Mindezt nyilván megmutatja Luca-nap éjszakáján, egy boszorkányos estén – nem mellesleg a Deck Attack partisorozat születésnapján.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.