Munk a Fogasházban

  • 2014. december 8.

Snoblesse

Egy német dj-legenda, akinek funkból van a lelke.
false

A Munk formációt eredetileg duóként hozta létre a legendás hírű, még 1999-ben gründolt német Gomma kiadó két rafinált ízléssel megáldott alapítója: Mathias Modica és Jonas Imbery. Utóbbi azonban a 2008-as Cloudbuster album elkészültét követően kiszállt a produkcióból, és mostanában Teloniusként készít figyelemre méltó, finom house-okat. A Munk zenéje maga is alapos fazonigazításon esett át működésének jó évtizede alatt – s ez legalább annyira egyfajta szerves fejlődés eredménye, mint a menet közbeni személycseréé. A korai Gomma-kiadványok (no és persze a 2000-től kiadott első Munk EP-k, maxik) a maguk korában előremutató és trendi, kemény elektróba, house-ba oltott absztrakt funkhangzása máig emlékezetes – a felszíni lüktetés alól rendre felhabzott a gondosan elaborált, történelem előtti diszkóalap. Az új évtized Munk-lemezei némileg mások: a már egyedül Modica által összerakott 2011-es The Bird And The Beat sok vokállal (számos tracken a nagyszerű Pollyester, azaz Polina Lipovskaja közreműködésével) szólal meg: a 4/4-es lüktetés mondhatni a régi, de a hangzás még tovább finomult. A legfrissebb, alig pár hónapos Chanson 3000 dinamikus, érzéki és módfelett élvezetes zeneanyagot rejt: zömmel vokális, megcsavart diszkóból, ravaszul manipulált house-ból építkező, jelentős részben slágergyanús szerzemények sorakoznak egymás után, néhány olyan instrumentális csemegével kiegészülve, mint a hibátlan partibomba Analogue Attitude. Mathias oldalán közreműködőként ezúttal a Londonból Berlinbe települt Mona Lazette-et találjuk, aki Mama művésznéven számos lemezen (például Tiefschwarz-EP-ken) énekelt már – idén pedig közös EP-t és egy teljes albumot készített a görög house-varázsló Argyval. Az ő hangja (kiegészülve az ezen az albumon bemutatkozó Lizzie Paige énekével) kifejezett soulos ízt kölcsönöz az amúgy is forró hangulatú lemeznek. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Mathias az utóbbi évtizedben nem csupán trendteremtő (a brit zenei sajtó által is a DFA-kiadóvezető, LCD Soundsystem-legenda James Murphyhez hasonlított) szerző-producernek, de menő és kreatív dj-nek is számított – elektrofunkból, house-ból, diszkóból és ezek vegyülékeiből összerakott, szellemes szettjei több mint táncra ingerlőek. Mindezt nyilván megmutatja Luca-nap éjszakáján, egy boszorkányos estén – nem mellesleg a Deck Attack partisorozat születésnapján.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).