Nők Budapest labirintusában

  • 2012. június 11.

Snoblesse

Séta a múltba: érdemdús budapesti hölgyek a 19. század végétől a feminizmus államosításáig.


Hol vannak Budapest érdemdús hölgyei? Mielőtt ki-ki ízlése és ismeretségi köre szerint elkezdené sorolni a címeket, gyorsan tegyük hozzá: ezen a Budapest-sétán a régi idők híres vagy mára elfeledett érdemdús hölgyei a főszereplők. Olyan honleányok, mint például Teleki Blanka és Leövey Klára, vagy a jótékonyságáról híres Bischitz Johanna, akit nemcsak Ferenc József, de a szerb király is kitüntetett. Az Erzsébet hídtól az Erzsébet térig tartó séta során kiderül, hol élt és munkálkodott Slachta Margit, az első magyar női országgyűlési képviselő, kiderül, kiről nevezték el a Weiss Alice Gyerekágyas Otthont, és lehull a lepel a Női Casinóról is. A túrát összeállította és vezeti Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tudománya Tanszékének tanára.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.