Oázis a Szlovák Intézetben

  • 2014. december 8.

Snoblesse

Závada Pállal és Halasi Zoltánnal Veiszer Alinda beszélget.
false

Két könyv a múltunkkal való szembesülés jegyében. Az egyik Závada Pál nemrég megjelent nagyregénye, a Természetes fény. Erről így írt kritikusunk:

A felismerés, mellyel Závada Pál könyvének végigbúvárlása megajándékozhat, esztétikai jellegű és katartikus – lehetetlen összerántani néhány mondatba. Az elbeszélői technika és a poétika bonyolult. A szerző sok kis elbeszélővel, különféle szövegfajtákkal és archívumokkal, fényképleletekkel operál, mesterien hangszerel és komponál, a kép- és szövegszőttes roppant gazdag. Épp az a tét, hogy a mikrorészletekből kialakul-e egyfajta humánus – értsd: különféle emberi szűrőkön áteresztett – tudás a történelmileg determinált nemzeti életünkről; közben a „nemzeti” jelző színeváltozáson esik át, szerencsésen szalagtalanodik, de még a „… származású” kitétel értelme is megbomlik. Aki úgy megy végig ezen a regényen, mint valami ismeretelméleti purgatóriumon, az jutalomként teljesen új képet nyer arról, hogy mi a „nemzeti” és mi a „magyar”, és nem fog többet engedelmeskedni az identitáselvárásoknak.

A másik könyv Jichak Katzenelson lengyelországi zsidó költő Ének a kiirtott zsidó népről című műve, mely a varsói gettó szörnyűségeiről ad híradást. A vers fordítója, Halasi Zoltán a lefordított műhöz írt prózát arról a jiddis nyelvű kultúráról, melyet a nácik kiirtottak.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.