Tore Renberg az Alexandra Pódiumon

  • 2012. május 14.

Snoblesse

Apa csak egy van. Meg első csók és első cigi is. Itt a norvég kultszerző újabb regénye. És ő maga is.


Karafiáth Orsolya nemrégiben egy teljes blogbejegyzést szentelt Tore Renbergnek, a norvégok kultírójának, aki – kultság ide, nemzetközi ismertség oda – Magyarországon talán még annyira sem ismert, hogy a könyvesbolti eladók azonnal bólintsanak a neve hallatán. Pedig 2009-ben egyszer már bemutatkozott minálunk – akkor a Szerettem másképp is című regénye jelent meg, amelynek méltatásakor kritikusunk azt jósolta: előbb tanulunk meg norvégul, mint hogy magyarul is megjelennének Renberg további regényei. Nos, vagy a kritikus tanult meg norvégul, vagy túlságosan is borúsan látta a helyzetet, mert itt az új Renberg-regény, a Mégis van apám. Remek alkalom, hogy végre tényleg megtanuljuk a norvég kultszerző nevét. A Skandináv Ház, a JAK és a L’Harmattan Kiadó közös könyvbemutatóján Lévai Balázs beszélget az íróval, és könyveinek fordítójával, Ambrus Orsolyával.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.