Paddington, a perui bevándorló

  • 2015. december 23.

Snoblesse

A leghíresebb brit mackó kalandjai.

Nagy szerencse ért minket, mert sikerült szót váltanunk Michael Bonddal, Paddington szülőatyjával. Rögtön meg is kérdeztük tőle, ami nekünk, magyaroknak, a legfontosabb:

false

 

Fotó: Felicity McCabe

Magyar Narancs: Hogyan lett magyar Mr. Gruber, a Paddington-könyvek fontos szereplője?

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak nem könyvnek készült. Csupán afféle szabadidős tevékenység volt, játék magánhasználatra. Eszem ágában sem volt könyvet írni, de valahogy az egyik szó követte a másikat, és elkapott az írói hév. A kis játékból először egy oldal lett, aztán egy egész fejezet. Amikor már tudtam, hogy ebből bizony könyv születik, rájöttem, hogy szükségem van még egy szereplőre. A Brown család, bár csupa szeretetre méltó, kedves alak – hiszen aki hazavisz egy medvét, az igazoltan szeretetrem éltó és kedves –, szóval hiába minden remek tulajdonságuk, arról egyikük sem tud az égvilágon semmit, hogy milyen érzés teljesen idegennek lenni egy távoli országban. És amikor ezt végiggondoltam, tudtam, hogy be kell iktatnom egy új szereplőt. Úgy esett, hogy a háború után, miután a katonaságtól leszereltem, hét évet töltöttem a BBC Monitoring Service részlegében. Sok-sok külföldivel dolgoztam együtt, akik a külföldi országokban megjelenő híreket figyelték. Sokukkal barátságot kötöttem, szóval, ami Paddington új ismerősét illeti, számtalan lehetőség közül választhattam, de a magyarok valahogy elütöttek a többiektől. Az összes külföldi munkatársam közül ők tűntek számomra a leg­civilizáltabbnak, és mindig rendkívül filozofikusan viszonyultak a világ megannyi problémájához. Így született meg Mr. Gruber. Úgy képzelem, hogy fiatalon, a második világháború alatt menekült el Magyarországról. Először Dél-Amerikában időzött, s utána kötött ki Angliában. A Portobello Roadon nyitott régiségboltot. Ez a kis bolt a béke szigete Paddington számára, ahol megoszthatja a reggeli kakaóját, eszmét cserélhet a világ állásáról, s tanácsra lelhet, ha épp arra van szüksége. Mr. Gruber nagyon fontos szereplővé nőtte ki magát. Ő és Paddington igazán különleges, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot mondhatnak magukénak. Mindig a vezetéknevükön szólítják egymást. Meg sem fordul a fejükben, hogy más módja is lenne egymás megszólításának.

A teljes interjú itt található, Paddington maci pedig az Art+ Cinemában látható, ahogy sokadszorra is befut a Paddington pályaudvarra.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.