Paddington, a perui bevándorló

  • 2015. december 23.

Snoblesse

A leghíresebb brit mackó kalandjai.

Nagy szerencse ért minket, mert sikerült szót váltanunk Michael Bonddal, Paddington szülőatyjával. Rögtön meg is kérdeztük tőle, ami nekünk, magyaroknak, a legfontosabb:

false

 

Fotó: Felicity McCabe

Magyar Narancs: Hogyan lett magyar Mr. Gruber, a Paddington-könyvek fontos szereplője?

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak nem könyvnek készült. Csupán afféle szabadidős tevékenység volt, játék magánhasználatra. Eszem ágában sem volt könyvet írni, de valahogy az egyik szó követte a másikat, és elkapott az írói hév. A kis játékból először egy oldal lett, aztán egy egész fejezet. Amikor már tudtam, hogy ebből bizony könyv születik, rájöttem, hogy szükségem van még egy szereplőre. A Brown család, bár csupa szeretetre méltó, kedves alak – hiszen aki hazavisz egy medvét, az igazoltan szeretetrem éltó és kedves –, szóval hiába minden remek tulajdonságuk, arról egyikük sem tud az égvilágon semmit, hogy milyen érzés teljesen idegennek lenni egy távoli országban. És amikor ezt végiggondoltam, tudtam, hogy be kell iktatnom egy új szereplőt. Úgy esett, hogy a háború után, miután a katonaságtól leszereltem, hét évet töltöttem a BBC Monitoring Service részlegében. Sok-sok külföldivel dolgoztam együtt, akik a külföldi országokban megjelenő híreket figyelték. Sokukkal barátságot kötöttem, szóval, ami Paddington új ismerősét illeti, számtalan lehetőség közül választhattam, de a magyarok valahogy elütöttek a többiektől. Az összes külföldi munkatársam közül ők tűntek számomra a leg­civilizáltabbnak, és mindig rendkívül filozofikusan viszonyultak a világ megannyi problémájához. Így született meg Mr. Gruber. Úgy képzelem, hogy fiatalon, a második világháború alatt menekült el Magyarországról. Először Dél-Amerikában időzött, s utána kötött ki Angliában. A Portobello Roadon nyitott régiségboltot. Ez a kis bolt a béke szigete Paddington számára, ahol megoszthatja a reggeli kakaóját, eszmét cserélhet a világ állásáról, s tanácsra lelhet, ha épp arra van szüksége. Mr. Gruber nagyon fontos szereplővé nőtte ki magát. Ő és Paddington igazán különleges, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot mondhatnak magukénak. Mindig a vezetéknevükön szólítják egymást. Meg sem fordul a fejükben, hogy más módja is lenne egymás megszólításának.

A teljes interjú itt található, Paddington maci pedig az Art+ Cinemában látható, ahogy sokadszorra is befut a Paddington pályaudvarra.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.