VAN valami furcsa…

  • 2015. december 16.

Snoblesse

…és megmagyarázhatatlan.

„Szinte tapintható, zavarba ejtően valószerű jelenetek (szerelmi bánat, mindennapi megaláztatások) keverednek Áron gondrysan szürreális fantáziáival, egyszerre jellemezve nemzedékének külső és belső valóságát. Reisz nem ítélkezik, csak dokumentál, csendesen és humorral figyel, és az apró, gyorsan elillanó pillanatok rögzítésével képes megragadni, hogy milyen ma Magyarországon élni” – írta kritikusunk (a teljes cikk itt) Reisz Gábor méltán nagy sikerű filmjéről, s mert a teljesség hívei vagyunk, magát a rendezőt is megkérdeztük (vigyázat, enyhe spoiler következik – mi szóltunk):

magyarnarancs.hu: Miért van az, hogy a főszereplő meghal, mármint újra meg újra „meghal”? (Váratlan szituációkban a főszereplő egyszer csak összeesik.)

false

Reisz Gábor: Nagyon sok olyan dolog van a filmben, amikben a néző szimbólumokat keres, és lehet, hogy egyébként tudat alatt van is benne, de a válasz sokkal prózaibb. Amikor eldöntöttem, hogy ezt a filmet akarom megcsinálni, utaztam egy buszon, hazamentem, késő este volt, leültem a fotelbe és elkezdtem írni. Imádom az Alkony sugárút című filmet, abban egy halott ember meséli el a történetet, kvázi akkor hal meg, amikor a film kezdődik, innen jött az ötlet, hogy akkor a hős nem egyszer fog meghalni, hanem meghal százszor, vagy nem tudom hányszor. Sok hasonló elem van a filmben, ami egyszer csak elkezdett az ötlet eredetétől függetlenül is működni. Ugyanakkor bennem a halálfélelem mindennapi érzés, ha átmegyek a zebrán, előtte háromszor elképzelem, hogyan ütnek el, ha fúj a szél, felnézek, nem esik-e a fejemre valami. Meg van az a félsz is, hogy egyik napról a másikra meghalsz, és nem csináltál semmit.

A teljes interjú itt, a teljes film pedig az Art+Cinemában tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control, azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?

Itt a vége?

Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a leg­öregebbek emlékezhetnek.