VAN valami furcsa…

  • 2015. december 16.

Snoblesse

…és megmagyarázhatatlan.

„Szinte tapintható, zavarba ejtően valószerű jelenetek (szerelmi bánat, mindennapi megaláztatások) keverednek Áron gondrysan szürreális fantáziáival, egyszerre jellemezve nemzedékének külső és belső valóságát. Reisz nem ítélkezik, csak dokumentál, csendesen és humorral figyel, és az apró, gyorsan elillanó pillanatok rögzítésével képes megragadni, hogy milyen ma Magyarországon élni” – írta kritikusunk (a teljes cikk itt) Reisz Gábor méltán nagy sikerű filmjéről, s mert a teljesség hívei vagyunk, magát a rendezőt is megkérdeztük (vigyázat, enyhe spoiler következik – mi szóltunk):

magyarnarancs.hu: Miért van az, hogy a főszereplő meghal, mármint újra meg újra „meghal”? (Váratlan szituációkban a főszereplő egyszer csak összeesik.)

false

Reisz Gábor: Nagyon sok olyan dolog van a filmben, amikben a néző szimbólumokat keres, és lehet, hogy egyébként tudat alatt van is benne, de a válasz sokkal prózaibb. Amikor eldöntöttem, hogy ezt a filmet akarom megcsinálni, utaztam egy buszon, hazamentem, késő este volt, leültem a fotelbe és elkezdtem írni. Imádom az Alkony sugárút című filmet, abban egy halott ember meséli el a történetet, kvázi akkor hal meg, amikor a film kezdődik, innen jött az ötlet, hogy akkor a hős nem egyszer fog meghalni, hanem meghal százszor, vagy nem tudom hányszor. Sok hasonló elem van a filmben, ami egyszer csak elkezdett az ötlet eredetétől függetlenül is működni. Ugyanakkor bennem a halálfélelem mindennapi érzés, ha átmegyek a zebrán, előtte háromszor elképzelem, hogyan ütnek el, ha fúj a szél, felnézek, nem esik-e a fejemre valami. Meg van az a félsz is, hogy egyik napról a másikra meghalsz, és nem csináltál semmit.

A teljes interjú itt, a teljes film pedig az Art+Cinemában tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.