Szcientológia, avagy a hit börtöne

  • 2015. december 23.

Snoblesse

Alex Gibney dokumentumfilmje Cruise és Travolta kedvenc egyházáról.
false

magyarnarancs.hu: Filmjének leghíresebb hollywoodi megszólalója Paul Haggis, az Oscar-díjas forgatókönyvíró-filmrendező, az egyházból kiábrándult, majd kilépett hajdani szcientológus. Hogyan hihetett Haggis vagy bárki más egy olyan vallásban, melynek alapját egy sci-fi ponyvafigura; Xenu, a galaktika ura képezi?

Alex Gibney: Kognitív disszonancia. Haggis úgy érezte, jótékony hatással van rá a szcientológia, ezért elhitette magával, hogy a vallás világmagyarázata nem is olyan fontos. Azt hiszem, sokan vannak a katolikusok között is, akik nem igazán hisznek abban, hogy Szűz Mária létezett.

A rendezővel készített interjúnk itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.