Parti Nagy Lajos-est

  • 2014. október 1.

Snoblesse

Színpadon a magyar mesék bajnoka.
false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Nem nagy gondolat, egyre világosabban látszik, hogy itt legföljebb az elitek cseréje zajlik, és nincs semmiféle kultúrharc, hisz ahhoz gondolni kéne valamit, valami koherenset és távlatosat a kultúráról. A kultúra ki van adva gebinbe Kerényinek, meg a többi ilyen-olyan csókosnak, mert a kultúra nem fontos. A sport fontos, az Orbán-rezsim a saját reprezentációját ezen keresztül látja megvalósíthatónak. Ha volna kultúra, esetleg lehetne tőle félni, mert esetleg nem volna betörhető. Ha nincs, ha a peremen van, úgy probléma sincs. Az eljelentéktelenítés, a kivéreztetés nemcsak a balliberális írókat meg művészeket érinti, hanem a kultúrát egészében. Egyébként épp a művészelittel a legnehezebb, mert ha például »lecserélik« Fischer Ivánt, tudnak-e a helyébe hasonló súlyú, nevű, reputációjú művészt állítani? Mert ugyan mondhatja egy jobboldali kurzusvezető, hogy van más is, aki éppolyan jól el bír vezényelgetni, de hiába, ha ezt Nyugat-Európában, a kulturális piacon nem tudják. És ez hasonlóan van a többi művészetben is. Itthon lehet kilométer hosszú Corvin-láncokat osztogatni, de Nobel-díjast még a legnagyobb magyar szabadságharcos sem tud kinevezni. Szóval a művészet intézményeit be lehet darálni, ez is igen nagy baj, de a művészetet magát nem lehet.”

A fentiek Parti Nagy Lajos 2012-es keltezésű szavai (a teljes interjú itt), és mintha megállt volna az idő, hiszen semmi sem változott azóta: itt állunk néhány Corvin-lánccal és politikai kinevezettel később, és a kultúra még mindig ki van adva gebinbe, csak a gebinesek tábora bővült. Aki biztos nem tartozik ide, az maga az író – ő lesz a főszereplője a Művészetek Palotája soron következő irodalmi estjének, melynek Keresztury Tibor a  szerkesztője, Novák Eszter a rendezője és Veiszer Alinda a műsorvezetője. Parti Nagyhoz Máté Gábor, Lukács Miklós és Dés András csatlakozik ezen az – minden bizonnyal sziporkázó – estén.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.