| ||
Harvey Keitel régi vágású hollywoodi ügynököt játszik A futurológiai kongresszusban, meg is kérdeztük, mit gondol a Hollywoodban ténykedő ügynökökről:
Magyar Narancs: Kezdőként próbálták megvezetni az ügynökök?
Harvey Keitel: Ritka az olyan fazon, aki nemcsak beszél róla, de tettekkel is bizonyítja, hogy fontos neki a kliense. Időbe telt, míg találtam egy ilyet. Persze színészből is többféle van; van, aki csak a lóvéért csinálja, és akadnak néhányan, akiket a pénzen kívül más is érdekel.
MN: Hagyott már ott produkciót, mert kiderült, hogy csak a pénzről van szó?
HK: Volt egy könyv, amiből filmet akartunk csinálni. A címe az volt, hogy… na, Harvey, Harvey, mondd már, melyik volt az… Ha megöl, sem jut eszembe, hadd nézzek majd utána! Egy tengerésztisztről szólt, a vietnami háború alatt. Michael, Michael, valamilyen Michael írta. Egy francia rendezővel, Bertrand Tavernier-vel akartam megcsinálni (Tavernier visszaemlékezése itt olvasható). Mindjárt eszembe fog jutni a szerző. Szóval fogtam az ügynökömet, és elmentünk tárgyalni Hollywoodba. A producer elém tette a bibliát; nem az igazit, hanem azt, ami a film leglényegesebb paramétereit tartalmazza. És látom, hogy a bibliában az áll, hogy egy nő is bekerült a történetbe. A producerek úgy érezték, szerelmi szál nélkül nem film a film. A könyvben persze nyoma sem volt semmiféle lamúrnak. Mondom, minek ide nő, amikor egy vietnami tengerésztiszt igaz történetéről akarunk filmet csinálni, ne már! Erre a producer felállt, és jelentőségteljesen körbemutatott a polcokon sorakozó díjakon. Figyelj, Harvey, ezeket mind az írónk nyerte, bízz benne, ő a legjobb – mondta. Ez volt az a pillanat, amikor felálltam, megköszöntem, hogy időt szántak rám, és kisétáltam.
Ezt el is vártuk Mr. White megtestesítőjétől (teljes interjúnk vele itt), miként azt is elvártuk, hogy ő legyen a legmenőbb figura A futurológiai kongresszus című, félig hús-vér, félig animációs produkcióban.
