Pornószínész művészfilmben

  • 2013. június 4.

Snoblesse

Joe Dallesandro és Maria Schneider Rivette Merry-Go-Round című filmjében.
false

„Elnézem a fiatalok filmjeit, és olykor az a benyomásom támad, hogy számukra 1980-ban kezdődik a filmtörténet” – mondta kissé feddőleg, de azért atyai jóindulattal a francia film élő klasszikusaként ünnepelt Jacques Rivette, aki mindig is közeli viszonyt ápolt a filmtörténettel. Nem csak azért, mert még életében (innen kívánunk jó egészséget a 85 éves mesternek!) maga is szereplőjévé vált  a tankönyveknek, de azért is, mert mint oly sokan a francia új hullámosok közül, ő is filmkritikusként kezdte, és kritikusi érdeklődését rendezőként sem vesztette el. A Szerzői Filmklub műsorán egy olyan Rivette-film szerepel, melyet a fiatal filmrendezők többsége aligha ismer, hiszen a Merry-Go-Round 1978-ban készült. Nézzük, mit is mondott róla Bikácsy Gergely, a francia film avatott ismerője: „Jacques Rivette az anyagilag sikertelen tetralógiája (Noroit/Északi szél, Duelle/Párbaj (nőnemben)…) után más vizekre evezett, következő filmjét rendhagyó (és meglepő!) módon Bernardo Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban (1972) és Michelangelo Antonioni: Foglalkozása: riporter (1975) című filmekből már hírnevet szerzett Maria Schneiderre és egy „hírhedt” pornószínészre (Joe Dallesandro) bízta.”

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.