Preparáció és szentimentalizmus: kortárs kritika

  • 2014. október 16.

Snoblesse

Nekrofil esztétika és poszthumán költészet: két kiváló költő boncol. Vagy őket boncolják.

Nemes Z. Márió és Krusovszky Dénes is több vasat tart a tűzben. Előbbi ugyanolyan otthonosan mozog az akadémikus filozófia világában, mint a legvadabb trashfilmek mocsarában. Ez pedig nemcsak a költészetén látszik meg, hanem a kritikáin is. Krusovszkyt szintén költőként könyveltük el, aztán mire kettőt lapoztunk, már kiadott egy halom gyerekverset, egy novelláskönyvet és egy kritikakötetet. Közben pedig a Narancsba ír rádiókritikákat minden második héten.

false

Nemes Z. Márió A preparáció jegyében és Krusovszky Dénes Kíméletlen szentimentalizmus című könyveit Seregi Tamás, az ELTE esztétika tanszékének oktatója, és Urfi Péter, a Narancs szerkesztője segít bemutatni.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.