Rájátszás – Költők és dalnokok

  • 2012. augusztus 2.

Snoblesse

Grecsó és Karafiáth kontra Kollár-Klemencz és Kardos-Horváth.


Fotó: Bulla Bea

Vers nem marad dallam nélkül és dalszöveg háborítatlanul, mert a Rájátszásnak, melyben költők esnek dalszövegeknek, a zenészek pedig irodalmi gyöngyszemeknek, épp ez a lényege: mindenki a másik kertjében művészkedik. A költők dalokat költenek át, míg a zenészek a versekhez szereznek kísérőzenét. Noha a művészetben nincsen demokrácia, a Rájátszás a ritka demokratikus alkotói folyamatok közé tartozik, hiszen a feldolgozó egyben feldolgozott is. A népszerű sorozatban megfordult már Erdős Virág, Háy János, Kukorelly Endre, Beck Zoltán, Bérczesi Róbert és még sokan mások – ezúttal Grecsó Krisztián és Karafiáth Orsolya képviseli a költészetet, Kollár-Klemencz László és Kardos-Horváth János pedig a zenei tagozatot.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.