Regénybe zárt történelem

  • 2012. november 12.

Snoblesse

Pest megér egy estet, hát még ha Kosztolányi, Márai és Móricz segítik a tájékozódást.


Hogy milyen volt Budapest a múlt század húszas és harminca éveiben? Például olyan, hogy kis szerencsével könnyen összefuthatott az ember Kosztolányi Dezsővel, Móricz Zsigmonddal vagy éppenséggel Márai Sándorral. Ha efféle összefutásokra manapság nincs is mód (óvakodjunk attól, aki mást állít), az általuk megörökített Budapesttel bárki bármikor összefuthat, csak fel kell lapozni Kosztolányi, Móricz és Márai munkásságának idevágó fejezeteit. Az ő Budapestjükön ezen a múzeumi délutánon két szakavatott guide – Fábri Anna és László Ferenc – kalauzol keresztül. A Regénybe zárt történelem című sorozat mai előadásának témája: Pest és Buda a 1920-as, 1930-as években, ahogy azt az emlegetett szerzők látták és regényeikben meg is örökítették. (Kosztolányi például odáig ment a megörökítésben, hogy az Édes Annában saját Tábor utcai lakhelyét is szerepeltette.)

Figyelmébe ajánljuk

A szellem helye, avagy a lengyeli Apponyi-kastély - FOTÓK

Amikor a lengyeli uradalom utolsó úrnője, Esterházy Alexandra 1930-ban meghalt, egész vagyonát, a kastélyt, az uradalmat, az összes ingatlant és ingóságot a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Férje, gróf Apponyi Sándor öt évvel korábban hunyt el, ő közel 15 ezer dokumentumból álló könyv- és metszetgyűjteményét hagyta az Országos Széchényi Könyvtárra. Gyermekük nem született.