Robert Mapplethorpe képei a Ludwigban

  • 2012. május 16.

Snoblesse

A 20. század egyik legnagyobb fotográfusának közel kétszáz képe a Ludwig Múzeumban. A korai polaroidoktól az utolsó képekig.


A Ludwig Múzeum élen jár a kortárs fotográfia hazai népszerűsítésében – ráadásul rendre olyan sztárok életművével rukkol elő, akik nemcsak a megrögzött galérialátogatókat hozzák lázba, de rajtuk kívül is nagyobb tömegeket vonzanak. Ilyen volt Anton Corbijn és még ilyenebb Robert Mapplethorpe. A világhírű fotográfus nemcsak életében okozott felhördülést művészetével, de 1989-ben bekövetkezett halála után is. Orchideákról készült képeit még elnézte Amerika konzervatívabb fele, de a különféle szexuális szokásokat dokumentáló fotográfiáiba már belekötöttek – teli szájjal obszcenitást kiáltva – a közerkölcs éber védelmezői. Maga Mapplethorne egyébként értetlenül állt képei zsenialitása előtt: fogalmam sincs, miért festenek olyan nagyon jól, egyszerűen nem értem – morfondírozott egyszer, mint azt számos helyen idézik is. Ha maga a művész nem is értette, az utókor jelentős erőfeszítéseket tett zsenialitása megértése céljából.

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.