Robert Mapplethorpe képei a Ludwigban

  • 2012. május 16.

Snoblesse

A 20. század egyik legnagyobb fotográfusának közel kétszáz képe a Ludwig Múzeumban. A korai polaroidoktól az utolsó képekig.


A Ludwig Múzeum élen jár a kortárs fotográfia hazai népszerűsítésében – ráadásul rendre olyan sztárok életművével rukkol elő, akik nemcsak a megrögzött galérialátogatókat hozzák lázba, de rajtuk kívül is nagyobb tömegeket vonzanak. Ilyen volt Anton Corbijn és még ilyenebb Robert Mapplethorpe. A világhírű fotográfus nemcsak életében okozott felhördülést művészetével, de 1989-ben bekövetkezett halála után is. Orchideákról készült képeit még elnézte Amerika konzervatívabb fele, de a különféle szexuális szokásokat dokumentáló fotográfiáiba már belekötöttek – teli szájjal obszcenitást kiáltva – a közerkölcs éber védelmezői. Maga Mapplethorne egyébként értetlenül állt képei zsenialitása előtt: fogalmam sincs, miért festenek olyan nagyon jól, egyszerűen nem értem – morfondírozott egyszer, mint azt számos helyen idézik is. Ha maga a művész nem is értette, az utókor jelentős erőfeszítéseket tett zsenialitása megértése céljából.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.