Janne Teller: Semmi

  • 2012. december 31.

Snoblesse

Zenés-bábos pszichothriller – kizárólag 13 éven felülieknek!


Ha azt mondjuk, kacskaringós utat járt be Janne Teller ifjúsági regénye, a Semmi, akkor nagyon finoman fogalmaztunk, hiszen a könyvet, amely nem kerülhette el, hogy A Legyek urához hasonlítsák, először betiltással sújtották az írónő hazájában, a demokráciájáról (is) híres Dániában, majd amikor a botrány elült és az értékeit is hajlandók volták meglátni, kötelező olvasmánnyá tették a regényt. A Narancs világirodalmi sikerlistáján is látványosan landolt Teller műve, Bukowski, Carver és Palahniuk előtt harmadikként végzett, jól jelezve, hogy nálunk is van igény e kritikusunk szerint is okos és fontos tanmesére. „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom” – a nyolcadikos Pierre száját elhagyó híres mondat ezúttal a bábok nyelvén lesz kimondva, és ugyancsak bábok lesznek azok, akik elhatározzák, hogy megcáfolják osztálytársuk határozott nihilizmusát, a Budapest Bábszínházban ugyanis a regény bábos adaptációja látható, mely nemcsak magyarországi ősbemutató, de a regény első bábszínházas feldolgozása is egyben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.