Skandinávulj meg!

  • 2012. szeptember 13.

Snoblesse

A gyufaáruslány is ott lesz, és a Halállal is lehet sakkozni, meg filmet nézni, szobapopot hallgatni és adakozni a Skandináv Ház buliján.


„A helyi turisztikai hivatal valamiféle ellenségképet látott bennem, mert nem a természeti csodáinkat mutogattam. Azt mondták, olyannak mutatom Reykjavíkot, mintha egy isten háta mögötti falu lenne Szibériában. De ha egyszer én ilyennek látom!” Ezt maga Baltasar Kormákur mondta el a Narancsnak 101 Reykjavík című filmjéről (a teljes interjú itt), de kitért az izlandiak kocsmakultúrájára és a fekete humorral kapcsolatos vonzalmaikra is. Aki saját szeműleg is megbizonyosodna, miként fest e jóléti szerbiai falu, annak ott a helye az AnKERTben, ahol a Skandináv Ház tart ismerkedőestet, amelynek keretében Kormákur népszerű dolgozatát is vetítik. Az északi néplélek ismérveit és a Skandináv Ház programjait egyaránt bemutató esten (melyen adakozni is lehet) fellép a „monokróm lo-fi szobapop”-ban utazó Le Hjärta, akik nem kevés iróniával egy olyan skandinavisztika szakos sráchoz hasonlítják magukat, aki a szomszédban lakik és Ian Curtis akar lenni. A Keep North csapata ugyan nem akar Ian Curtis lenni, viszont skandináv dj-szettel szórakoztatja az egybegyűlteket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.