„A világ minden díját megnyertük volna” – Sós Ágnes filmrendező

  • rés a présen
  • 2014. szeptember 24.

Snoblesse

Szeptember 24 és 28 között zajlik az első Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál.

rés a présen: Hogy merült fel ennek az új budapesti nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválnak a gondolata?

Sós Ágnes: Az ötlet mindig is megvolt, hiszen jómagam is jártam, ki tudja, hányszor legutóbbi filmemmel, a Szerelempatakkal, de korábbi filmjeimmel, például a Láthatatlan húrokkal is számtalan fesztiválon a világ minden részén.

false

 

Fotó: Németh Dániel

rap: Kikkel fogtál bele?

SÁ: Balogh Ritával, a fesztivál másik megálmodójával fogtunk bele a szervezésbe. Valójában Rita, aki egy tehetséges, őrült energiával bíró fiatal producer, döntött úgy, hogy „gyerünk, ne várjunk tovább, csináljuk!”, hiszen Európa minden országában és a világon Amerikától Ázsiáig számtalan helyen rendeznek nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválokat. Hatalmas sikerrel, hatalmas közönség előtt. Én pedig Rita mellé álltam. A muníciót persze az adta, hogy világéletünkben az alkotás hajtott, létrehozni valamit, aminek értelme van, amiért mások hálásak.

rap: Voltak nehézségek a szervezés során?

SÁ: A legnagyobb nehézség az volt, hogy független szakemberek vagyunk, a filmes szakmából – ez, ugye, még önmagában nem lenne baj –, és mint ilyenek nagyon megkínlódtunk a források előteremtéséért. A világ minden részén hozzánk hasonló emberek a létrehozói egy ilyen fesztiválnak. Az anyagi háttér pedig normálisan mindig sok forrásból származik: állami alapítványok, kulturális intézetek, európai pályázatok, a város, ahol rendezik, szponzorok. A Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) egy olyan fesztivál, és ezzel egyedülálló, amely létét jelenleg jó szándékú, értő és érző, gondolkodó embereknek, barátoknak, jórészt szponzoroknak köszönheti. Óriási harc volt, de megvívtuk, függetlenek vagyunk továbbra is, csak a minőség diktál.

rap: Kik a kiemelt alkotók?

SÁ: Az idei és tavalyi év legjobb dokumentumfilmjeiből láthatnak a nézőink válogatást a Corvin mozi 6 termében, szeptember 25. és 28. között. A 40 versenyfilm alkotóit a világ minden részéből, Irántól Európán át az USA-ig vendégül látjuk. Így minden film után beszélgethetnek velük a nézők. Ilyen lehetőség azért csak a legkomolyabb nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválokon adódik. A nemzetközi zsűri is a szakma „krémje”. A magyar szekciónkban pedig a közönségünk újra láthatja – illetve a fiatalabbja talán először – a rendszerváltás óta eltelt 25 év 25 magyar rendezőjének 25 filmjét, 25 neves filmesztéta, filmkritikus válogatásában.

rap: Neked kik a személyes kedvenceid?

SÁ: Kedvenc alkotóm, dokumentumfilm-rendezőm furcsa módon nincs, mert olyan sok zseniális dokumentumfilmet láttam sok-sok kollégától, hogy nem tudok egy-két nevet mondani. Játékfilmes kedvencem van. Mike Leigh és Krzysztof Kieślowski, aki sajnos már nincs köztünk, és természetesen fantasztikus dokumentumfilmeket is készített.

rap: Hova viszed még a Szerelempatakot?

SÁ: Most éppen Erdélybe hívnak vagy 10 helyre ismét, alig fejeződik be a BIDF, de Amerikába, Kínába is hívtak.

rap: Milyen terveid vannak a fesztivál után?

SÁ: Az utóbbi egy évben nem tudtam elkezdeni egy újabb filmet, mert napi 24 órában a fesztivált szerveztük. De hát mégiscsak filmrendező volnék, úgyhogy vissza kéne térni a kaptafához.

rap: Miről lehetne most Magyarországon doksit készíteni?

SÁ: Természetesen arról, milyen hihetetlenül nehéz önerőből egy fesztivált létrehozni. Kár, hogy nem forgattuk végig a beszélgetéseket, találkozásokat, sírást és kacagást. A világ minden díját megnyertük volna vele a nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválokon.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.