Specko Jedno a Jedermannban

  • 2013. november 14.

Snoblesse

Rutkai Bori és kisegyüttese a zenés kávéházban.
false

A Goethe Intézettel összenőtt Jedermann zenei elkötelezettségét jelzi, hogy bárki odaülhet a vendégtérben lévő zongorához – az már más kérdés, hogy ennek a vezetőség maradéktalanul örül-e. Lényeg a lényeg, a Jedermannban mindig elöl van egy koncertnyi hangszer, zongorától nagybőgőig, s ezen az estén elöl lesz a Specko Jedno is. S mivel közeleg az év vége, szelíd erőszakkal talán rábírható a zenekar (és a zenekart vezető Rutkai Bori), hogy a snoblesse rovat egyik kedvencét, az Égősort eljátsszák. Ha nem, az alábbi sorokat tessék énekelni:

Jött a karácsony, és nem tudtam, hogy milyen ürügyet találjak,

Arra, hogy felhívjalak téged, arra, hogy ismét rád találjak.

Van-e égősorod? Van-e izzósorod? Csak ennyit kérdeztem én…

Van-e égősorod? Van-e izzósorod?

A fény nekem a remény…

Nem köt már minket össze a hús, sem a csont, sem a szív, sem a száj.

Nincs köztünk semmi, ami kötelező lenne, semmi sem, ami muszáj.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.