CEU Open House

  • 2013. november 14.

Snoblesse

Szabad fordításban: nyílt nap a Közép-európai Egyetemen.
false

Minden, amit tudni akartál arról, mi folyik a Nádor utca 9. alatti elegáns belvárosi épületben, a CEU-ban. Ez a nap másról sem szól, mint a patinás falak mögé való betekintésről, és természetesen arról, miként lehet bekerülni a tanintézménybe. A bejutást ugyan a főkapu jelentősen megkönnyíti, ám ez nem minden, mert ezen a napon minden tanszék és ügyosztály megnyitja kapuit – ha képletesen is – az érdeklődők előtt. Miben állnak a felvételik? Mennyi az annyi, és milyen ösztöndíjak segíthetik a jelentkezőt? Egyáltalán: hogyan fest és mit csinál egy hús-vér CEU-diák? Na és mi a titka a jó önéletrajznak? A nap végére kiderül minden, még az is, hogy milyen egy CEU-s kávészünet és esti jazzkoncert.

Regisztrálni a nyílt napra itt lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.