Spielberg–Scorsese-sorozat

  • 2014. január 28.

Snoblesse

A dinamikus duóból ma Spielbergen a sor: első nagy sikerét, A cápát vetítik.
false

Spielberg és Scorsese pályafutása számos ponton rokonságot mutat, de persze a legnyilvánvalóbb rokonság, hogy mindketten ott álltak arcukon kaján vigyorral Old Hollywood halálos ágyánál. Nekik, az új-hollywoodi fiúknak köszönhető, hogy a sokáig regnáló rendszer megbukott, s ők – vagyis inkább Spielberg (meg Lucas) – a legfőbb okai annak, hogy felvirradt a blockbusterek, a hollywoodi szuperprodukciók máig is tartó korszaka. Ennek első, korszakos darabja épp A cápa volt, melynek a harmincon még jócskán innen lévő Spielberg nagy elánnal kezdett neki, de nem sok híja volt, hogy idegroncsként, a befejezés előtt hagyja ott a produkciót. A forgatás nehézségeit az egyik cápavadász, Richard Dreyfuss nyilatkozata világítja meg a legjobban: „Forgatókönyv, szereposztás és cápa nélkül kezdtünk bele.” Ehhez képest egész jól sikerült a végeredmény: klasszikus született, minden idők legnagyobb kasszasikere – egészen Lucas Star Warsáig.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.