Steve Summers a Toldi Klubban

  • 2013. május 3.

Snoblesse


Jason Letkiewicz minden kiadványa elementáris tánczene, munkái nehezen téveszthetők össze bármi egyébbel – legyen szó valamelyik regényes alteregójáról (Steve Summersről, Malvoeaux-ről, a Rhythm Based Loversról), vagy éppen duóformációiról, az Innergaze-ről és a Two Dogs In A House-ról. Zenéiben ott munkálnak az analóg house chicagói gyökerei és dallamai, tempója és lüktetése, az acid nyers játékossága, a diszkótrash esztétika és a minimálszintizés zajos tónusai és személyessége. Letkiewicz, illetve mindinkább elhatalmasodó, domináns alteregója, Steve Summers a New York-i és keleti parti csináld magad!-house központi figurája és évtizedes motorja: Ari Goldmannel (Beautiful Swimmers) közösen adott ki lemezt Manhunter néven, Aurora Halallal közös – és tavaly Budapesten is fellépő – Innergaze projektje a minimal wave közelébe sodorta egy időre. Alan Hurst néven filmzenéket ír képzeletbeli sci-fikhez és karibi horrorfilmekhez; 2009 óta kiadott 9 (!) maxija és E.P.-je pedig már Steve Summers-lényének szült afféle mikrokultuszt. 2013-ban saját kiadója indult Confused House néven, a napokban megjelent  The Outermaze E.P.-je pedig talán az eddigi legizgalmasabb és legintenzívebb Steve Summers-anyag. Jason Letkiewicz tehát a tavalyi Innergaze-buli után ismét Budapestre jön: Steve Summersként a Küss Mich és a Bounce közös buliján lép fel először Magyarországon – élőben, szintikkel!

 

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.