Sven macskája

  • 2016. december 10.

Snoblesse

Pettson és Findusz bábszínházba megy.
false

Sven Nordqvist, Pettson & Findusz kitalálója híresen magának való felnőtt, de a Narancs kérdéseire készségesen válaszolt, és svédországi magányából még jókívánságokat is küldött két kiskorú kelet-európai rajongójának. De a legfontosabbat még nem is említettük; Nordqvist úr végre-valahára választ adott mukla-ügyben, íme:

Magyar Narancs: Kérem, nyilatkozzon mukla-ügyben! Az addig rendben, hogy Pettson háza telis-tele van ezekkel az apró lényekkel, de számos hazai olvasója él a gyanúperrel, hogy az ön otthona egy valóságos muklatelevény. Cáfolja meg, ha nem így van!

Sven Nordqvist: Sem teljesen megcáfolni, sem teljesen megerősíteni nem tudom. A városban, ahol lakom, nincsenek muklák, ennyit bizton állíthatok. De a vidéki élet más tészta, ott bármi megtörténhet. Abban a falusi házban, ahol régebben a családommal laktam, sokszor az az érzésem támadt, hogy rajtunk kívül mások, apró teremtmények is benépesítik a szobákat. Ez az érzés különösen akkor vett erőt rajtam, amikor valamit nem találtam. Meggyőződésem, hogy ezek az apró lények lopdosták el az eltűnt tárgyakat. Ők voltak, és nem az egerek, erre mérget vennék.

Aki tovább olvasná Sven szavait, a teljes interjúért kattintson ide vagy ide, aki viszont bábjáték formájában venné magához Pettson és Findusz adagját, annak a Budapest Bábszínház előadását ajánljuk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.