„Szavakkal már nem” - Mundruczó Kornél rendező

  • rés a présen
  • 2017. február 16.

Snoblesse

Schubert Téli utazása Mundruczó-módra.

rés a présen: Filmek és színdarabok után most először koncertszínházat rendezel. Egyáltalán mi az, hogy koncertszínház? És miért érdekel?

Munduczó Kornél: A koncertszínház kifejezés valamilyen operaszerű előadást sejtet. Ezzel szemben a mi produkciónk olyan valóságos, élő anyaggal áll kapcsolatban, amelyet elég pontosan jellemez a videoinstalláció megjelölés. Ez a lehetőség mindig érdekelt, efféle produkciókat rendeztem Bécsben, Antwerpenben és Zürichben is.

rap: Honnan indult az együttműködés az Óbudai Danubia Zenekarral, és hogyan zajlanak a próbák?

MK: Tavaly az antwerpeni operaház kért föl a Kékszakállú megrendezésére, ahhoz választottam párdarabnak Schubert fontos dalciklusát. Most Hámori Máté, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője javaslatára szívesen nyúlok a Hans Zender-féle modern átirathoz, amely – mint szinte kortárs mű – természetes módon jellemzi korunk európai embe­rének egzisztenciáját. A Danubia zenekar tagjai fiatalok, sokuknak nem egészen ismeretlen a bizonytalan jelen és kilátástalan jövő rémképe. Szakítani akartam azzal a gyakorlattal, hogy a dalciklusok ki­öregedett operisták terepévé váltak. Ez egy reményvesztett fiatal férfi drámája. Nagy örömmel látom a pódiumon Szemenyei Jánost, egyébként a Proton Színház állandó zeneszerzőjét, aki ezzel a szereppel mint énekes bizonyítja tehetségét.

false

 

Fotó: Fegyverneki Sándor

rap: Mi ragadott meg Schubert Winterreise című zeneművében?

MK: Rendkívüli, tökéletesen zárt mű, amely itt és most sokat mond nekünk az otthontalanság és idegenség drámájáról. A videoinstalláció filmkockái valóságos magyarországi menekülttáborok lakóit örökítették meg. A velük töltött idő inspiratív tapasztalat volt, amely egy-egy sokatmondó jelenet segítségével szembesített bennünket megannyi ember alapvető egzisztenciális problémáival. Ahogyan megmerítkeztem az elhagyatottság és reménytelenség e világában, olyan mély megrendülés fogott el, amelyről szavakkal már nem, csak zenével lehet számot adni. A menekültek általános bizonytalansága, strukturálatlan létezése, szinte öntudatlan vegetálásának réme vagy valósága mögé a zene teszi ki a felkiáltójelet.

rap: Ha egy könnyűzenei művet megrendezhetnél, melyik volna az, és melyik zenekart választanád az előadáshoz?

MK: A The Mamas And The Papas California Dreamin’ című számát Nick Cave and The Bad Seeds előadásában.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.