|
Jancsót ünnepli a Cannes-i Filmfesztivál; a Szegénylegényeket (vagy ahogy a külföld ismeri: a Round Up-ot) vetítik a Cannes Classics szekcióban. És a Szegénylegényeket adja az Uránia is,melynek ott a helye Jancsó legjobb filmjei között. A Narancsszem szerint is:
"Jancsó Miklós 1965-ös filmjéről köteteket és pótköteteket írtak már tele, elemezték az arctalan hatalom működését, a végrehajtók kiválasztásának és irányításának mechanizmusát, a manipuláció módszereit, a lázadás, ellenállás, önfeladás és árulás stációit. Mi most csak egy vonatkozásra térnénk ki: a Szegénylegényeknek nincsen szövege és nincsen zenéje. Mindössze két hosszabb, hagyományos szövegrész hangzik el a filmben, a prológus és a Lovas Kabai fiú (Kozák András) elbeszélése a Sándor-csapat részvételéről a szabadságharcban. A többi szinte csak indulat- és vezényszó: Álljon oda! Jöjjön közelebb! Hazudnak mind! stb.
|
Nincs kísérőzene, csak ún. forrászene (azaz a hang forrása a történeten belül van, énekelnek a rabok, fújja a rezesbanda); és természetes zajok, a szél sírása, az eső kopogása, lihegés, jajgatás. Zenei frázisként hatnak a monotonon ismétlődő parancsszavak, zenei mintákat követve szerveződnek és épülnek egymásra Somló Tamás képei is. A fő szervezőelv az ellenpont. A kevés vágás, a hosszú beállítások – a Szegénylegények pontosan 150 snittből áll –, szemben a kamera fürkésző, örökmozgó, új és új szöget befogó tekintetével. Kopernikuszi fordulat a magyar filmművészetben, valami olyan messze ható csoda, mint az irodalomban pár évvel később Tandoritól a Töredék Hamletnek. (Itt írtuk ezt nemrég, és most sem gondoljuk másként.)"
Hát így. De ha nem hisznek nekünk, hallgassák meg Martin Scorsese szavait:
A Szegénylegényeket az Uránia Nemzeti Filmszínházban (angol felirattal) vetítik: május 19. 19:00, május 20. 15:00 és május 22. 19:00