| ||
Egy tökéletes világban naponta legalább két Szép Ernő-estet adnak a színházak, és úgy tűnik, tökéletes világban élünk, mert míg a Katona Sufnijában Szacsvay László adja az édes-bús írót (interjúnk a jeles színművésszel itt) a Pianínó című, lírai best of válogatásban, addig a Pesti Színházban Varjú Kálmán, Bata Éva és Hegedűs D. Géza szórja a jobbnál jobb poénokat az író egyik legnépszerűbb darabjában, a Vőlegényben.
Utóbbiról így emlékeztünk meg: "Az idők szaga nemcsak a gyógynövényes cigarettlikből árad, de a tízes évek (az 1900-as és a 2000-es) összekapcsolásából is érezhető. Végül is ártani nem árt a darabnak, elvégre Fox Rudi (a vőlegény) elektromos gitárral is éppoly léha és szerelmes, mint ahogy Szép Ernő gitár nélkül elképzelte, és a Megáll az idő-s áthallások sem rontanak a szépernős összhatáson. Mivel színházban sem illik spoilerezni, ezúttal elhagyjuk az írásvégi Szép-poént; tele van velük úgyis a Vőlegény, a Pesti színészei pedig jól beszélnek szépernőül."
