Szobororravató a Pagonnyal

  • 2012. május 22.

Snoblesse

A Hintarabló című mesekönyvben és a valóságban is orrot kap egy lipótvárosi szobor. Könyvbemutató.


Kell-e jobb cégér egy új mesekönyvnek, mint egy szobororr, mely nem csak a mesében kerül vissza az őt megillető helyre (egy orrtalan szoborarcra), de a valóságban is. Ez teszi különlegessé Both Gabi mesekönyvének bemutatóját is, hogy tudniillik a kérdéses szobororr, mely Both Gabi Lilipótvárosban játszódó meséjében, a Hintarablóban  visszakerül tulajdonosához (a Radnóti Miklós u. 35. előtt 1962 óta üldögélő mészkő hölgyre), a valóságban is visszakerül az orrától megfosztott teremtésre. Könnyen lehet, hogy precedens értékű megmozdulásnak leszünk tanúi, s hamarosan világmozgalom indul, hogy a gízai nagy szfinx  és a világ többi orrtalan szobra is visszakapja, ami jár. A szobororravatáson túl is lesznek érdekességek: a könyvből Nagy Ervin színész és XIII. kerületi lakos olvas fel, a szerzőt Török András városkutató mutatja be, a gyerekekkel pedig Soós Dóra játszik.

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.