Fotó: MTI
A Radnótiban az új Térey-darab szerepel műsoron, a Művészetek Palotájában pedig maga Térey – vele indul a Müpa új irodalmi sorozata. Aki felolvasóestre gyanakszik, sajnálatosan messze jár az igazságtól, mert sokkal inkább összművészeti jelleget ölt az este, amelynek zenei támasza Harcsa Veronika, az író vendégei közt pedig lesz csellóművész, ügyvéd és egy retroszakértő író is. A főszerep azonban A Nibelung-lakópark, az Asztalizene és a Protokoll szerzőjéé. A házigazda Veiszer Alinda.
Azt még érti az ember, miért éri meg diktatúráknak adni világversenyeket, de a jelenleg is futó klubvilágbajnokság már most akkora bukás, hogy még a lopást is nehéz belelátni.
Mit érthet meg egy tizenéves a „klánja” sötét múltjából? Le lehet-e tenni az évtizedekig cipelt családi örökség terhét? Hogyan segíthetik egymást a gyógyulásban az áldozatok és a gyilkosok leszármazottai? A náci katonai vezető, Hermann Göring unokahúgának könyvbemutatóján jártunk.
Csőd szélére került Gyömrő, a polgármester pedig lemondott. Nem segítette a munkát a városi ellenzék esetenként ordenáré megnyilvánulása, de a lemondás valódi oka a teljes kilátástalanság.
Óbuda DK-s polgármestere úgy véli, a bebörtönzésével le akarták mondatni, hogy aztán elháruljanak az akadályok a NER ártalmas bizniszei előtt a III. kerületben. Rákérdeztünk a túlárazott szerződésekre, de arra is, miért vonult vissza Gyurcsány Ferenc.
A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.
Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.
A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.
A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.
Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.
