The Bug / Lázár Gábor / KAFR / Heather Leigh

  • 2016. október 6.

Snoblesse

Az idei UH Fesztivál zárónapja egy sztárvendéggel és különleges fellépőkkel

Az idei UH Fesztivál zárónapján az elektronikus zene egyik igazi dinoszaurusza lép a pódiumra:  Kevin Martin a kilencvenes évek eleje óta több izgalmas műfaj és irányzat központi alakja, úttörője, majd az előző évtized közepén, The Bug néven kiadott dühös, zajos, ipari felhangokkal teljes  proto dubstep/dub/dancehall fúziós zenéi révén elérte a nagyobb hírnév, és a brit dubstep amolyan apafigurát talált benne (a legutóbbi The Bug-albumról itt írtunk). A dub megszállottja, de játszott indusztriál hip hop-tól (Techno Animal Justin Broadrickkal) elemi erejű „jazzmetálon” át (a God tagjaként) hideg ambientig mindent, de létezik egy különleges, melankolikus, néha a dalforma felé kacsingató formációja is (a King Midas Sound Fennesz-szel közös tavalyi albumáról itt írtunk). A Sirens szimfónia ködkürtre, basszusdrone-ra és szirénára, eddigi legszemélyesebb zenéje: akkor írta, amikor fia az életéért küzdött. A 2015-ben a Berghainban, a CTM fesztiválon debütált darab hazai bemutatója egyben Kevin Martin első magyarországi koncertje, mely elemi erejű fizikai élményt ígér.

false

Lázár Gábor algoritmikus komputerzenéjének alapja a jéghideg logika: letisztult és húsbavágó, mégis képes széppé és fájdalmassá válni, ennek tökéletes dokumentuma a Mark Fell-lel közös,  2015-ös lemeze, a The Neurobiology of Moral Decision Making.

Heather Leigh a pedal steel gitár mestere, szakavatott. improvizátorként olyanokkal játszott együtt, mint Peter Brötzmann, Thurston Moore, Jandek, Richard Youngs, Chris Corsano és a Charalambides. Az amerikai bányászcsaládból származó, Skóciában élő énekes-gitáros legutóbbi lemezén (I Abused Animal) csak gitárja és megtöbbszörözött hangja hallható. Sosem volt folk, blues találkozik rajta a minimalizmussal, a zajzenével, drone-nal; a dalforma lecsupaszított absztrakciója a zavarba ejtő személyességgel.

false

A KAFR a tavalyi UH Festen fellépő, libanoni Rabih Beaini és az indonéz Senyawa duó közös produkciója. Utóbbit Jáva szigetén alapította Rully Shabara extrém vokális technikákat használó énekes és Wukir Suryadi, aki maga építette, húros-ütős hangszereken játszik. Zenéjük nyers ereje és egyes megoldásai miatt az extrém metál és a drone is gyakran előkerül a hasonlatok között. 
A Senyawa duót is felfedező, majd velük közös zenélésbe kezdő Rabih Beaini egy évtizede még elsősorban Morphosis néven és technoproducerként volt ismert, de mostanában inkább moduláris elektronikával és hangképekkel dolgozik, a nyugati és a keleti zenei hagyományok határterületén..

Figyelmébe ajánljuk