The Bug / Lázár Gábor / KAFR / Heather Leigh

  • 2016. október 6.

Snoblesse

Az idei UH Fesztivál zárónapja egy sztárvendéggel és különleges fellépőkkel

Az idei UH Fesztivál zárónapján az elektronikus zene egyik igazi dinoszaurusza lép a pódiumra:  Kevin Martin a kilencvenes évek eleje óta több izgalmas műfaj és irányzat központi alakja, úttörője, majd az előző évtized közepén, The Bug néven kiadott dühös, zajos, ipari felhangokkal teljes  proto dubstep/dub/dancehall fúziós zenéi révén elérte a nagyobb hírnév, és a brit dubstep amolyan apafigurát talált benne (a legutóbbi The Bug-albumról itt írtunk). A dub megszállottja, de játszott indusztriál hip hop-tól (Techno Animal Justin Broadrickkal) elemi erejű „jazzmetálon” át (a God tagjaként) hideg ambientig mindent, de létezik egy különleges, melankolikus, néha a dalforma felé kacsingató formációja is (a King Midas Sound Fennesz-szel közös tavalyi albumáról itt írtunk). A Sirens szimfónia ködkürtre, basszusdrone-ra és szirénára, eddigi legszemélyesebb zenéje: akkor írta, amikor fia az életéért küzdött. A 2015-ben a Berghainban, a CTM fesztiválon debütált darab hazai bemutatója egyben Kevin Martin első magyarországi koncertje, mely elemi erejű fizikai élményt ígér.

false

Lázár Gábor algoritmikus komputerzenéjének alapja a jéghideg logika: letisztult és húsbavágó, mégis képes széppé és fájdalmassá válni, ennek tökéletes dokumentuma a Mark Fell-lel közös,  2015-ös lemeze, a The Neurobiology of Moral Decision Making.

Heather Leigh a pedal steel gitár mestere, szakavatott. improvizátorként olyanokkal játszott együtt, mint Peter Brötzmann, Thurston Moore, Jandek, Richard Youngs, Chris Corsano és a Charalambides. Az amerikai bányászcsaládból származó, Skóciában élő énekes-gitáros legutóbbi lemezén (I Abused Animal) csak gitárja és megtöbbszörözött hangja hallható. Sosem volt folk, blues találkozik rajta a minimalizmussal, a zajzenével, drone-nal; a dalforma lecsupaszított absztrakciója a zavarba ejtő személyességgel.

false

A KAFR a tavalyi UH Festen fellépő, libanoni Rabih Beaini és az indonéz Senyawa duó közös produkciója. Utóbbit Jáva szigetén alapította Rully Shabara extrém vokális technikákat használó énekes és Wukir Suryadi, aki maga építette, húros-ütős hangszereken játszik. Zenéjük nyers ereje és egyes megoldásai miatt az extrém metál és a drone is gyakran előkerül a hasonlatok között. 
A Senyawa duót is felfedező, majd velük közös zenélésbe kezdő Rabih Beaini egy évtizede még elsősorban Morphosis néven és technoproducerként volt ismert, de mostanában inkább moduláris elektronikával és hangképekkel dolgozik, a nyugati és a keleti zenei hagyományok határterületén..

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.